Jump to content
Ménemszól.hu

Nem azt hallod


A/D

Recommended Posts

De igazad van, igy tehát kénytelen vagyok a korábbi postomat úgy módosítani, hogy

"Magyaroszágon ez szolgáltatói szinten (tehát a villanyóráig, azt s beleértve) az esetek 99.99%-ban tökeletesen rendben van. Vagy ha nem addig, akkor legalább az adott ingatlan hálózati lekötési betáp-pontjáig"

Link to comment
Share on other sites

Igen, így már reális a megállapításod. :)

 

Az oszlopot amúgy egyszer csak megcsinálták nagy kegyesen és nem serceg, meg világít is azóta.

Ha már itt tartunk, akkor a kerítésen kívül lévő fát kinek kellene vagdosni a vezeték körül?

Bocs az off-ért, de úgy látszik szerencsésen egy EON szakértőbe botlottam. :)

Szerkesztette Cserfalvi Töfi Zoltán
Link to comment
Share on other sites

Nem EON, hanem általános "közüzemi szolgáltatói" tapasztalatokkal rendelkezem a melómból fakadóan...:)))

Kérdésedre: Ha a kerítéseden kívül, de a Te telkeden van, akkor egyértelműen neked, ha közterületen, akkor a városnak, vagy az EON-nak. De lehet olyan helyi rendelet is, ami alapján az ingatlantulajdonos köteles az úttestig karbantartani az előtte lévő közterület szakaszt. (lásd pl. hólapátolási kötelezettség) Ebbe beletartozhat az ott lévő fa karbantartása is, de az azért inkább városi hatáskör szokott lenni.

Link to comment
Share on other sites

Sok a pontatlanság, srácok!

 

Jogi: Az oszlop és a villanyóra közötti szakaszt karbantartása a tulajdonos kötelessége, saját költségen. Kizárólag az EON minősített és szerződött szakemberrel, vállalkozással végezteheti el.

 

Szakmaiból több van, csak néhán:

- a hálózat megengedett feszültség ingadozása +/- 7.5%, de nem terhelésre. Ohmos terhelésre (pl. olajradiátor) amúgy sem lehet feszültségesés. Ha van, akkor ott hiba van, amit ki kell javíttatni. Az vicces lenne, ha 1-2 kW meghúzná a hálózatot.

- A tápvezetékekkel kapcsolatos hozzászólás sem teljesen fedi a valóságot. A 3x1.5 mm2 kábel max 20A-el terhelhető, azonban a dugvilla csak 16A. Ez a gyakorlatban nem jelenthet gondot, mert az outboardok közt nem ismerek olyat, ami ekkora teljesítményű lenne. Probléma van viszont, ha pl. egy fali dugaljba csatlakoztat valaki egy közönséges elosztót, amin akár 6-8 dugalj van. A dugaljak egyenként használhatók akár 16A-el is, de az össz. terhelés nem haladhatja meg a 16A-t, hiszen a dugvilla ennyit bír a hosszabbító végén. Ez gyakori probléma a háztartásoknál is. Feszültségesés pedig akkor van, egy adott vezetőn nagyobb áramot akarunk próbálunk, mint amit az képes vezetni (vezetőképesség). Persze itt a kábel hossza is játszik (róxL/A).

Link to comment
Share on other sites

Igen, helytállóak a pontosításaid a dugvilla tekintetében, de a topic szempontjából nagyjából mindegy, hogy a kábelen át tud ugyan menni 20A, de a dugvilla valóban csak 16A-ig minősített. Ez igaz.

Viszont:

Jogi: az a kábel a szolgáltató tulajdona, és a szolgáltatási határa is az óra után van. Ezt a használói karbantartási kötelezettséget valóban van olyan precedens, hogy úgy értelmezik, ahogy Te írod, és olyan is, ahol fordítva. Tipikus "joghézag" egyébként, jó magyar szokás szerint, jó sok vitalehetőséggel. Magam is nyertem már olyan pert, ahol a szolgáltató fogcsikorgatva, de kicserélte saját hatáskörében azt a kábelt. (nehezen áll meg jogilag az, hogy valaki kötelezhessen arra, hogy az ő tulajdonán karbantartást végeztessen veled, ráadásul annyiért, amennyiért ő akarja (általa minősített szolgáltatóval...))

Az utolsó mondatod teljesen igaz Töfi problémájára. Valszeg a betápkábele lehet olyan állapotban, (vagy hosszban, vagy is-is) hogy annyi már nem megy át rajta feszkóesés nélkül, amennyi az oilajradiátora miatti többletterhelés.

Link to comment
Share on other sites

Az ész érveket nem én ignorálom, a topik elején valaki már betett cikket méréses teszről, ahol egyértelműen bebizonyosodott, hogy a CD lemágnesezés jól hallhatóan javít a hangon. Most itt ezt negligálják.

Erre a cikkre gondol?

http://www.elitediffusion.com/catalog/images/Mesures%20Demag%20Hifi%20Tuning.pdf

Ebből az én meglátásom szerint pont csak az nem bizonyosodott be, "hogy a CD lemágnesezés jól hallhatóan javít a hangon".

Ha jól látom hosszasan méricskélik magukat a KÉSZÜLÉKEKET, az azok keltette mágneses mezőt, az áramfelvételt, ...

Ezek után a végén az 5. pontban közlik egy kezeletlen CD-n általuk mért mágneses mező nagyságát kezelés előtt, illetve után.

Azt írják, hogy demagnetizálás előtt a mért érték kb. 0,04 Gauss. Azután hozzáteszik, hogy a mérés nagyon komplikált, mert ez a nagyságrend a mérőműszer zajszintje közelében helyezkedik el (!!!). (Ebből mindenki vonja le magának a következtetést.)

Ezután kiderül, hogy az általuk demagnetizálás után mért mágneses mező nagysága az első 2 készülék esetében 0,02 Gauss, a vizsgálatot megrendelő cég ketyeréje esetében pedig 0,01 Gauss. Hurrá.

A konklúzióban pedig a ismét a készülékek MŰKÖDÉSI (!) karakterisztikája közötti különbséget ecsetelik, majd képesek odabiggyeszteni egy ilyen mondatot:

Egy meghallgatás teszt bizonyította a mérések eredményét (!!!). Illetve, hogy mindhárom berendezés ugyanolyan jellegű javulást mutatott a CD-k esetében - kevesebb keménység, jobb felbontás (részletesség) és térleképezés.

Ezt nevezné Ön komoly egyértelmű bizonyítéknak?

Szerkesztette emzéperiksz
Link to comment
Share on other sites

A hazai közüzemi/telekommunikációs szolgáltatói szerződések egyébként tele vannak olyan szerződéses pontokkal, amik hamar elvéreznek, ha valaki utánuk jár.

A közüzemiek inkább, mert azoknál általában monopolhelyzetű szolgáltatás is van, tehát azt ír, amit akar, úgysincs más választásod, ha akarod a szolgáltatást.

Töfi például Szolnokon attól vesz áramot, akitől akar (ebben van is versenyhelyzet), de hálózathasználati szerződést csak az EON-al köthet, mint monopóliummal.

Ha politikai síkra tereljük a topicot, akkor ezt bizniszelték el a rosszemlékű, nenyugodjékbékében HornGyuláék annó, teljes mértékben kiszolgáltatva a magyar lakosságot a közüzemi szolgáltatók kényének-kedvének, erőfölénnyel visszaélő szerződésírói tehetségének. A három nagy szolgáltató annak idején ingyé' megkapta a teljes magyarországi elosztó hálózatot (a villanyórákig, azokat is beleértve) a fenntartási, karbantarási kötelezettségért. Amit azóta is vígan megfizettetnek veled HFH-ként, meg ilyen szerződéses pontokkal.

ON:

Link to comment
Share on other sites

Erre a cikkre gondol?

http://www.elitediffusion.com/catalog/images/Mesures%20Demag%20Hifi%20Tuning.pdf

Ebből az én meglátásom szerint pont csak az nem bizonyosodott be, "hogy a CD lemágnesezés jól hallhatóan javít a hangon".

Ha jól látom hosszasan méricskélik magukat a KÉSZÜLÉKEKET, az azok keltette mágneses mezőt, az áramfelvételt, ...

Ezek után a végén az 5. pontban közlik egy kezeletlen CD-n általuk mért mágneses mező nagyságát kezelés előtt, illetve után.

Azt írják, hogy demagnetizálás előtt a mért érték kb. 0,04 Gauss. Azután hozzáteszik, hogy a mérés nagyon komplikált, mert ez a nagyságrend a mérőműszer zajszintje közelében helyezkedik el (!!!). (Ebből mindenki vonja le magának a következtetést.)

Ezután kiderül, hogy az általuk demagnetizálás után mért mágneses mező nagysága az első 2 készülék esetében 0,02 Gauss, a vizsgálatot megrendelő cég ketyeréje esetében pedig 0,01 Gauss. Hurrá.

A konklúzióban pedig a ismét a készülékek MŰKÖDÉSI (!) karakterisztikája közötti különbséget ecsetelik, majd képesek odabiggyeszteni egy ilyen mondatot:

Egy meghallgatás teszt bizonyította a mérések eredményét (!!!). Illetve, hogy mindhárom berendezés ugyanolyan jellegű javulást mutatott a CD-k esetében - kevesebb keménység, jobb felbontás (részletesség) és térleképezés.

Ezt nevezné Ön komoly egyértelmű bizonyítéknak?

 

Nálam Bp. XIII. ker saját füleddel is hallhatod. Már ha igazán érdekel Téged. Gyanítom nem. Miért? Zavarna, ha működik?

Link to comment
Share on other sites

"Az utolsó mondatod teljesen igaz Töfi problémájára. Valszeg a betápkábele lehet olyan állapotban, (vagy hosszban, vagy is-is) hogy annyi már nem megy át rajta feszkóesés nélkül, amennyi az oilajradiátora miatti többletterhelés. "

 

Az óránál lekötöttük a teljes régi rendszert és behúztunk két új, karvastagságú kábelt.

Az egyiken a stúdió megy, a másikra van dugva a radiátor.

A korábbi 20V helyett, most már csak kb. 10-et esik a riadiátor működésekor a stúdiónak jutó feszültség,

de ennek persze nem szabadna így lenni.

Nekem ebből egyértelműen az jön le, hogy szar az oszlop és az óra közti vezeték.

Az viszont nevetséges, hogy ide az én dolgom lenne jó vezetéket berakatni.

Amikor felbővítették 24A-re egy jó nagy összegért cserébe, akkor meg kell volna oldaniuk

ugyanezt a bejövő kábelnél is.

Szerkesztette Cserfalvi Töfi Zoltán
Link to comment
Share on other sites

"Az utolsó mondatod teljesen igaz Töfi problémájára. Valszeg a betápkábele lehet olyan állapotban, (vagy hosszban, vagy is-is) hogy annyi már nem megy át rajta feszkóesés nélkül, amennyi az oilajradiátora miatti többletterhelés. "

 

Az óránál lekötöttük a teljes régi rendszert és behúztunk két új, karvastagságú kábelt.

Az egyiken a stúdió megy, a másikra van dugva a radiátor.

A korábbi 20V helyett, most már csak kb. 10-et esik a riadiátor működésekor a stúdiónak jutó feszültség,

de ennek persze nem szabadna így lenni.

Nekem ebből egyértelműen az jön le, hogy szar az oszlop és az óra közti vezeték.

Az viszont nevetséges, hogy ide az én dolgom lenne jó vezetéket berakatni.

Amikor felbővítették 24A-re egy jó nagy összegért cserébe, akkor meg kell volna oldaniuk

ugyanezt a bejövő kábelnél is.

Betápkábel alatt egyértelműen az oszlop és az óra közötti EON tulajdonú vezetéket értettem.

Link to comment
Share on other sites

Hány betápod van?

Ha csak egy, akkor jogtalan volt pénzt kérniük a 24-re bővítésért IS, mivel minden ingatlanhoz (HRSZ-hez) alanyi jogon jár 1x32A. Ha ez "többedik" betáp ugyanazon a HRSZ-en, akkor kérhettek érte pénzt, de a HFH (hálózatfejlesztési hozzájárulás Amperenként 3000,-, ha jól emlékszem) többek között azt a kábelt is jelenti.

Persze az is kérdés, hogy mikor volt ez, mert az 1x32A nem "jár" olyan nagyon régóta.

Link to comment
Share on other sites

Jó reggelt mindenkinek!

 

Talán nem baj ha én nagyon másképp látom a tápellátás kérdését! Semmiképp sem a teljesítmény ellátással volt baj azoknál a rendszereknél, ahova bekerültek az én tápkábeleim.

 

Itt szólnék pár szót a kábel eladás/megvétel témáról. Valami olyan helyzetet sugalnak itt többen, hogy a kábel eladás úgy megy, hogy valaki, mondjuk én, azt mondja egy baleknek: Te van egy baromi jó tápkábelem vedd meg. Igen, mennyi az ára? 100 ezer pénz. OK add ide a kábelt, itt a pénz! Eladó röhög a markába.

 

Na ne...  Akiknek én tápkábelt adtam el, azok hosszú évek, vagy évtizedek óta csiszolgatják a rendszerük hangját, jól ismerik a nagy gyártók minden kábelét és tisztában vannak a haza DIY kábel választékkal is. Mindennek tudják a használt piaci árát is, ami manapság a béka feneke alatt van. És ... kivéve pár szerencsést, baromi szűkös keretük van fejlesztésre.

 

Nálam egy tipikus tápkábel eladás úgy indul, hogy felhív valaki, hogy kéne neki egy jó hangfal kábel.

OK elmegyek hozzá, viszek megfelelő méretű hangfal kábelt, aztán meghallgatjuk közösen valami jó minőségű zenével a rendszerét. Általában szokott gond lenni a hangzással, akkor megnézem, hogy milyen tápkábelek vannak a rendszerében. Aztán mondom neki, hogy mielőtt a hangfal kábelre térnénk cseréljük tápot a CD játszóban. Mindig viszek 2-3 különböző szerkezetű tápkábelt is.

Tag néz egy nagyot, de kiváncsi, kicseréljük és megint meghallgatjuk a rendszert. És akkor jön az, hogy leesik az álla. Ő hallja, de nem érti, mitől szól sokkal jobban a rendszer. Tegyük vissza a régi hálózati kábelét. Azzal döglötten szól. Aztán megérdezi, hogy mennyi egy ilyen táp és általában kell neki, mert olcsó. A hangfal kábelt most nem kéri, mert nincs több pénze. Nagyon neves, jónak tartott tápkábeleket vettek már ki rendszerekből, mert jobb volt az enyém.

 

Kb. így megy egy eladás.

 

Ha valaki otthon hallgat sokszor zenét az jól tudja, hogy hétvégéken, amikor nem mennek az üzemek, irodák stb. sokkal jobb a hangminőség. Azért, mert jobb a hálózat, kevesebb a zaj.

Na most egyenlőre vásárolni nem tudok, ha kell házhoz is viszem a teszt rendszemet meg egy "natúr" táp kábelt, és ha hallok különbséget akkor kapsz egy sört.

Amúgy meg addig nem is hiszem el.

Link to comment
Share on other sites

Hány betápod van?

Ha csak egy, akkor jogtalan volt pénzt kérniük a 24-re bővítésért IS, mivel minden ingatlanhoz (HRSZ-hez) alanyi jogon jár 1x32A. Ha ez "többedik" betáp ugyanazon a HRSZ-en, akkor kérhettek érte pénzt, de a HFH (hálózatfejlesztési hozzájárulás Amperenként 3000,-, ha jól emlékszem) többek között azt a kábelt is jelenti.

Persze az is kérdés, hogy mikor volt ez, mert az 1x32A nem "jár" olyan nagyon régóta.

Bocs, nem 1x32 amper, hanem összesen 32 alanyi jogon jár, utánna 4000 forint amperenként. Tehát 3 fázis is kérhetsz ami nem haladja meg a 32 ampert.

Link to comment
Share on other sites

Nálam Bp. XIII. ker saját füleddel is hallhatod. Már ha igazán érdekel Téged. Gyanítom nem. Miért? Zavarna, ha működik?

Ne haragudjon meg de ez egy nem túl elegáns terelés. A kérdésére válaszolva: Véleményem szerint nem ez a megfelelő módja a kétségek eloszlatásának. Mindazonáltal nem tartom kizártnak azt sem, hogy egyszer sort kerítek rá. De első körben jobban örülnék egy korrekt, mondjuk Hitspace-es tesztnek, a már említett Madhead kollega / Silk prezentálásban. (És természetesen cseppet sem zavarna az sem, ha működik és az sem, ha nem).

Azért ha kérhetem tiszteljem meg annyival, hogy érdemben is válaszol az előbb feltett kérdésemre.

Szerkesztette emzéperiksz
Link to comment
Share on other sites

Én is elmegyek szívesen, s meghallgatom a CD buherálót. Viszont természetesen akkor fogom "elismerni", hogy müxik a dolog, ha az én saját rendszeremen is hasonlót produkál. De ez azt hiszem simán érthetö, hiszen Instrument cuccairól nem igazán van/lesz tapasztalatom, a sajátom viszont nagyon is jól ismerem.

 

Feljebb már írtam, hogy egy "profi HIFI" USB kábelt már meghallgattam, konkrétan ezt:

http://www.futureshop.co.uk/audioquest-diamond-usb-type-a-to-type-b-data-cable-075m-p-5566.html#.UnJvEfl_5N8

 

Ez semmivel se szólt másképp, mint a mezei szürke USB kábelem....

Link to comment
Share on other sites

Töfi...

Te meg légyszíves ne amatörködj már...

Szerinted hogy az ótvarba lehet "nulltesztelni" egy csöves erösítöt, mikor pont a szaturációja és a nem lineáris torzítása miatt használod. Konkrétan akkor is lesz különbség, ha amúgy "nincs". Gitáros cuccot nem lehet nulltesztelni. Legalább ezzel az eleve hülyeséggel ne oltogasd már a felnövö generációt.:)

 

Mellesleg jó tanács...a Furman nagyon rossz...inkább ne használd. Föleg ne gitárfejek elé...konkrétan nem megy át rajta elég amper, nem bírja a fejeket. (A csöves fejek pillanatokra 10 ampert is megszívnak...ezt nem tolerálja a Furman...csak szólok.)

Link to comment
Share on other sites

Amúgy kigondoltam, hogy hogyan tudnánk a körülményekhez képest "maximális pontossággal" tesztelni a CD demagnetizálót. Ha jól értettem az "áltudományos" indoklást, akkor grabbelésnél is jelentkeznie kell a "jótékony hatásnak". Tehát begrabbelek egy tracket Protoolsba CD-röl, majd lemagnetizáljuk Instrument csoda kütyüjével, s beszipkázzuk megint. Fázist fordítunk, s meghallgatjuk, hogy a dither és DRSC zajokon kívül van-e különbség.

Link to comment
Share on other sites

Amúgy kigondoltam, hogy hogyan tudnánk a körülményekhez képest "maximális pontossággal" tesztelni a CD demagnetizálót. Ha jól értettem az "áltudományos" indoklást, akkor grabbelésnél is jelentkeznie kell a "jótékony hatásnak". Tehát begrabbelek egy tracket Protoolsba CD-röl, majd lemagnetizáljuk Instrument csoda kütyüjével, s beszipkázzuk megint. Fázist fordítunk, s meghallgatjuk, hogy a dither és DRSC zajokon kívül van-e különbség.

Ezt kb. két hete javasoltam a #64 kommentemben... szerinted bárki ráugrott? Szerinted bárki rá fog? Addig izgi az élet, amíg nincs eredmény :)

Link to comment
Share on other sites

Töfi...

Te meg légyszíves ne amatörködj már...

Szerinted hogy az ótvarba lehet "nulltesztelni" egy csöves erösítöt, mikor pont a szaturációja és a nem lineáris torzítása miatt használod. Konkrétan akkor is lesz különbség, ha amúgy "nincs". Gitáros cuccot nem lehet nulltesztelni. Legalább ezzel az eleve hülyeséggel ne oltogasd már a felnövö generációt.:)

 

Köszi Silk! Nem ez az első alkalom, hogy ráférne egy verés, csak amatőrként már inkább nem ugrálok :)

Link to comment
Share on other sites

Amúgy kigondoltam, hogy hogyan tudnánk a körülményekhez képest "maximális pontossággal" tesztelni a CD demagnetizálót. Ha jól értettem az "áltudományos" indoklást, akkor grabbelésnél is jelentkeznie kell a "jótékony hatásnak". Tehát begrabbelek egy tracket Protoolsba CD-röl, majd lemagnetizáljuk Instrument csoda kütyüjével, s beszipkázzuk megint. Fázist fordítunk, s meghallgatjuk, hogy a dither és DRSC zajokon kívül van-e különbség.

Exact Audio Copy-val történő grabbelés esetleg? Vagy az inkább pont, hogy kerülendő ebből a szempontból? Nem elég összevetni a begrabbelt fájlok nyers adattartalmát (a biteket)? (Nincs olyan program ami tud ilyet?) Lehet értelme demagnetizálás előtt / után is több felvételt készíteni, kiszűrendő az egyes grabbelések közötti anomáliákat, vagy ez inkább csak direkt CD lejátszásoknál jelentkezhet? Illetőleg a grabbelés/lejátszás az más metódus nem?

Szerkesztette emzéperiksz
Link to comment
Share on other sites

Egyébként épp egy rövid balti szabadság végén vagyok (sajna), és mint steak-kedvelő, most is szenteltem minden városban egy kis időt a legjobb hús felkutatására. Ma kaja után azon törtem a fejem, hogy ez pont olyan, mint hifistának lenni. Igazából fingod nincs róla, hogy mit tesznek eléd, csak megbecsülni tudod....baromi sokat számít a környezet, a felszolgáló modora, a kiszolgálás minősége, a köret, a pia, a kávé, a desszert, a szék párnája.... hogy kapsz-e egy normàlis kést(!!!???)...és bár nem lehetsz biztos hogy azt kapod, amit kérsz, bízol a szemèlyzet szavában, és hajlamos vagy a (leg)drágábbat választani :)

Aztán fizetsz, felállsz, mosolyogva elköszönsz és eldöntöd, mennyire vagy elégedett... és ez az ami számít.... amit azután érzel, hogy kiléptél az ajtón... nem az első falat (hacsak nem az első falat után fizetés nélkül lépsz ki az ajtón)

Kinek milyen a jó steak? :) és honnan tudod, hogy tényleg úgy jó, és nem veled van baj? :)

Link to comment
Share on other sites

Na, ne zsibbasztok már.

Reampolással szerintem simán lehet nulltesztelni egy csöves erősítőt is.

Az valószínű, hogy nem lesz teljesen nulla akkor sem, ha kétszer van felvéve a Furmannal,

de a különbségi fájlból látszani kell, hogy van-e valódi különbség a sima táp és a Furman közt vagy nincs.

Ha pont ott lesz eltérés, ahol én is hallani vélem, akkor egyértelmű a történet.

Egészen konkrétan a tompított hangoknál lesz különbség, ha lesz.

Talán nem pontos dolog ezt nulltesztnek nevezni, de a különbségi fájlokból egyértelműen kiderül, aminek ki kell derülnie.

 

 

Az meg nem hiszem, hogy nem bírja ellátni a csöves erősítőt az a típus, amit direkt ahhoz csináltak.

Akkor mi a fenének csinálnák?

Pont azért csinálták, mert jó nagyokat tud rántani a hálózaton.

És pont ott szól jobban, amikor amúgy kirántaná alóla a hálózatot.

Nekem az a fajta van a gitárcuccomban, a digit cuccokhoz meg a sima egyszerűbb.

Ezt gyártják a csöves fejekhez:

http://www.musiciansfriend.com/accessories/furman-power-factor-pro-r-rack-power-conditioner

Szerkesztette Cserfalvi Töfi Zoltán
Link to comment
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.

Guest
Válasz erre a témára...

×   Formázott tartalmat illesztettél be.   Kattints a formázás megszűntetéséhez.

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

×
×
  • Create New...