AMDFan Válaszolta November 3, 2013 Share Válaszolta November 3, 2013 (szerkesztve) Még egy lépés vissza, 22050 és 11025 között 16537,5Hz -- csak azért hogy legyen valami nem 2 egészszerese -- itt minden görbéhez 3 pont tartozik --- és itt is a gond: egy szinuszt hogy lehet 3 egyforma darabra vágni, hogy még valamelyest felismerhető legyen? Hát sehogy! Semmilyen trükközéssel nem lehet mást, csak fűrész jelet visszanyerni a szinuszból (fele 11025Hz, másik fele 22050Hz) és a peak-ek se lesznek rendben. Remélem belátható, hogy a nagyobb frekvenciákon elég pontatlan már a hang leírása. Ezt gondold át szerintem. Nyquist–Shannon sampling theorem: "In other words, a bandlimited function can be perfectly reconstructed from a countablesequence of samples if the bandlimit, B, is no greater than half the sampling rate (samples per second)." Szerkesztette November 3, 2013 AMDFan Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta November 3, 2013 Share Válaszolta November 3, 2013 (szerkesztve) "analóg, meg hogy a CD már űberkirály minőség" Ezt nem tudom, honnan vetted, itt ilyet senki nem mondott. Legalábbis ilyen általános kijelentést biztosan senki nem tett. Valamit félreértettél szerintem. Szerkesztette November 3, 2013 Cserfalvi Töfi Zoltán 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta November 3, 2013 Share Válaszolta November 3, 2013 Üdvözöm az urakat! Nem teljesen a témában de a digitális hangrögzítésről szeretnék némi elmélkedést indítani, ha már annyira le lett szólva az analóg, meg hogy a CD már űberkirály minőség: No szóval ugye a 44100Hz-t mindenki vágja, csak a ugye azzal is tisztába kell lenni, hogy ez micsoda - másodpercenként ennyi ponton veszünk mintát a jelből -- vagyis a legnagyobb frekvencia, amit ábrázolni tud, az 22050Hz. Ilyenkor van 2 eltérő hangerő-pont, legyen A és B, a jel ekkor: ABABABABABAB és ha A =/= B, akkor kapunk egy jelet. De ez milyen jel ugyan? Szinusz? Háromszög? Négyszög? Fűrész? Ennyiből nem lehet megmondani, de valamit mégis csinálni kell, legvalószínűbb a "kösd-össze-a-pontokat" módszer szerint háromszög -- ill a kimeneti szűrő hatására tompul valami szinusz szerűséggé... 22050Hz-től nagyobb frekit pedig képtelenség előállítani ebből. Igen ám, de ilyen frekit pontosan van-e esély egyáltalán rögzíteni? Ha egy negyed-fázissal odébb indul a mintavételezés, ugyan mi lesz az eredmény? Pont bele a lyukakba: 0000000... Ok ez sem olyan könnyen belőhető. Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy peak-to-peak helyett valahol középütt lesz a minta -> csökken a dinamika. Láttuk a 22050Hz-t... de mi a helyzet pl 22049Hz-cel? Vagy 22000Hz-cel? Hát nem nyilvánvaló?! Ilyet nem lehet teljes biztonsággal leírni, helyette csak az ABABABA ... között néhol van AA illetve BB... Gyerünk lejjebb, 11025Hz már 4 ponttal leírható --- még mindig nem lehet a szinuszt a háromszögtől megkülönböztetni... de még itt is szinte csoda kell, hogy peak-to-peak legyen a felvett jel, ne pedig valami négyszög-fűrész-szerű jel. Még egy lépés vissza, 22050 és 11025 között 16537,5Hz -- csak azért hogy legyen valami nem 2 egészszerese -- itt minden görbéhez 3 pont tartozik --- és itt is a gond: egy szinuszt hogy lehet 3 egyforma darabra vágni, hogy még valamelyest felismerhető legyen? Hát sehogy! Semmilyen trükközéssel nem lehet mást, csak fűrész jelet visszanyerni a szinuszból (fele 11025Hz, másik fele 22050Hz) és a peak-ek se lesznek rendben. Remélem belátható, hogy a nagyobb frekvenciákon elég pontatlan már a hang leírása. Tehát hogy nincs értelme a 96 vagy 192kHz-nek... ezek szerint mégis van! Régen én is kételkedtem benne, de mikor ezt a korábbi folyamot végiggondoltam, rá kellett jönnöm, hogy nem volt igazam. Tehát még ha nem is megy ki 48 vagy 96kHz a kimeneten, mert megfogja a kimeneti szűrő, van értelme, mert pontosabban tudja a jelet leírni a nem is annyira extrém magasakban! Analóg esetben igaz, nincs ekkora precizitás, de pl fázis-csúszások, vagy bizonyos frekvenciák nem változtatják úgy meg a tárolt jelet. Adalékként a bakelit készítésekor biztos jobb minőségű DAC-on megy keresztül, mint egy átlag földi halandó tulajdonában lévő cucc. Analóg jelek null-tesztjéhez tehát valami sokkal komolyabb eszközt tessék beszerezni: oszcilloszkóp, spektrum-analizátor.... még stúdió-kártyák is elég pontatlanok ezekhez képest. Ott már biztos tetten lehetne érni az eltéréseket, nem kell mindenféle humbug, hogy nem mérhető! A tudomány pedig igenis kezdi beismerni, hogy bizony nem tud mindent, ezért folynak a kutatások! De azért a hallható frekvenciatartomány már elég jól ismert... annyira nagy titkok, csodák már nem születnek itt. A technika az, ami változik: -elektrosztatikus hangszórók - http://en.wikipedia.org/wiki/Electrostatic_loudspeaker -ultrahangos hangszóró - http://en.wikipedia.org/wiki/Audio_Spotlight -plazma hangszóró - http://en.wikipedia.org/wiki/Plasma_speaker ezek mind többet tudnak a sima hangszóróknál, és még csodakábel sem kell... Javaslom a nemrég A/D által is posztolt remek kis videó megtekintését: Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 " No szóval ugye a 44100Hz-t mindenki vágja, csak a ugye azzal is tisztába kell lenni, hogy ez micsoda - másodpercenként ennyi ponton veszünk mintát a jelből -- vagyis a legnagyobb frekvencia, amit ábrázolni tud, az 22050Hz.Ilyenkor van 2 eltérő hangerő-pont, legyen A és B, a jel ekkor: ABABABABABAB és ha A =/= B, akkor kapunk egy jelet. De ez milyen jel ugyan? Szinusz? Háromszög? Négyszög? Fűrész? Ennyiből nem lehet megmondani, de valamit mégis csinálni kell, legvalószínűbb a "kösd-össze-a-pontokat" módszer szerint háromszög -- ill a kimeneti szűrő hatására tompul valami szinusz szerűséggé..." Ebből is látszik, hogy az emberek nagy többsége egyáltalán nem érti a digitális technikát. Fenti kijelentés telesen téves. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a dolog matematikájába, 22050Hz-en 44,1-es mintavétellel nem tudsz ábrázolni sem háromszöget, sem négyszöget a sávkorlátozás miatt. Ezek ugyanis tartalmaznának akár 40-50kHz es, vagy még nagyobb összetevőket is. Ezek viszont le vannak korlátozva, pont azért, hogy hibátlanul működjön a rendszer. Tehát 22050 Hz-en, csak és kizárólag szinusz fog megjelenni a DAC kimenetén. Arról persze lehet beszélni, hogy érdemes-e és mikor érdemes 96, vagy 192kHz-et használni, de az egy másik téma. 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 Arról persze lehet beszélni, hogy érdemes-e és mikor érdemes 96, vagy 192kHz-et használni, 44.1KHz-nél (de legyen 48 a biztonság kedvéért) nagyobb mintavételezési frekvenciának tudtommal nincs semmiféle ember számára hallható előnye, tehát konzumer oldalon való alkalmazása felesleges parasztvakítás. Ellenben a DAW-okban (és plugin-jeiben), mindenféle digitális hangrögzítőkben és effektekben nagyon is jó a magasabb freki, hiszen nagyobb felbontású adatsorral pontosabb számításokat lehet végezni. A nagyobb bitmélység talán nem ördögtől való a konzumer adathordozókon sem, bár nem tudom, mennyire hallja meg egy ember a kölönbséget akár 16 és 24 bit között, de a nagyobb dinamika tartomány és a jobb SNR miatt elképzelhető, hogy hallható a különbség. A fentebb említett eszközökben meg itt is egyértelműen jobb magasabb értékeket használni ugyanazon okból kifolyólag És minnyá' két óra Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 Nem tudom, ezt nekünk aligha lesz alkalmunk megbízhatóan letesztelni. Állítólag 384kHz-nél volt az, hogy egyáltalán nem lehetett megkülönböztetni az eredeti analóg masterszalagot a digitálistól. 192kHz PCM vs 2.8Mhz DSD ügyben pedig az volt a tapasztalat, hogy a DSD kicsit közelebb van az eredetihez, de mindkettő nagyon jól szólt. Nem emlékszem már, hogy kik és hol csinálták a tesztet, mert régen olvastam valahol. Hallottam én is ilyen nagyfelbontású felvételeket és tényleg marha jól szóltak, de lebutítva már nem mutatták meg. Lehet, hogy tök mindegy lett volna. Én is arra hajlok, hogy valószínűleg elég a felvételi, keverési munkafolyamat során használni őket, de persze ki tudja. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
CodeKiller Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 @AMDfan: pár sorral alatta "Of course, in practice, infinite sequences, perfect sampling, and perfect interpolation are all replaced by approximations, deviating from the ideal mathematical reconstruction. Modern statements of the theorem are sometimes careful, explicitly stating that x(t) must contain no sinusoidal component at exactly frequency B, or that B must be strictly less than ½ the sample rate. Also, the theorem does not preclude the possibility of perfect reconstruction, under special circumstances, that do not satisfy the sample-rate criterion. It is a sufficient, but not necessary, condition." Nem akartam a matek részbe belemenni ennyire, inkább beszéljenek a képek: 22050Hz fázisban 22050Hz antifázisban 22050Hz fázison kívül 16537,5Hz háááát sorry, fejben ez még sokkal csúnyábbnak tűnt... 11025Hz fázisban 11025Hz fázison kívül -- ez már egész jól közelít... @mohawk Köszi a linket! Sajnos nem néztem át olyan alaposan az oldalt (leragadtam ebben a topic-ban), hogy ezt megtaláljam. Mondjuk pont erről nem nagyon esik szó már benne " No szóval ugye a 44100Hz-t mindenki vágja, csak a ugye azzal is tisztába kell lenni, hogy ez micsoda - másodpercenként ennyi ponton veszünk mintát a jelből -- vagyis a legnagyobb frekvencia, amit ábrázolni tud, az 22050Hz.Ilyenkor van 2 eltérő hangerő-pont, legyen A és B, a jel ekkor: ABABABABABAB és ha A =/= B, akkor kapunk egy jelet. De ez milyen jel ugyan? Szinusz? Háromszög? Négyszög? Fűrész? Ennyiből nem lehet megmondani, de valamit mégis csinálni kell, legvalószínűbb a "kösd-össze-a-pontokat" módszer szerint háromszög -- ill a kimeneti szűrő hatására tompul valami szinusz szerűséggé..." Ebből is látszik, hogy az emberek nagy többsége egyáltalán nem érti a digitális technikát. Fenti kijelentés telesen téves. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a dolog matematikájába, 22050Hz-en 44,1-es mintavétellel nem tudsz ábrázolni sem háromszöget, sem négyszöget a sávkorlátozás miatt. Ezek ugyanis tartalmaznának akár 40-50kHz es, vagy még nagyobb összetevőket is. Ezek viszont le vannak korlátozva, pont azért, hogy hibátlanul működjön a rendszer. Tehát 22050 Hz-en, csak és kizárólag szinusz fog megjelenni a DAC kimenetén. Arról persze lehet beszélni, hogy érdemes-e és mikor érdemes 96, vagy 192kHz-et használni, de az egy másik téma. Pont azt írtam, hogy 44,1k nem elég a pontos reprezentáshoz nagyobb frekvenciáknál (~10kHz fölött) - szerintem ugyanarról beszélünk. Igazából a korábbi arra a kommentre lenne leginkább válasz, hogy 15kHz négyszög vs szinuszt nem lehet megkülönböztetni, illetve hogy a 96 és 192k "hülyeség". A CD 44,1k-ja nem épp a jó minőség kedvéért született... inkább csak amolyan "good enough". Persze érthető, hogy a népnek elég, de a vájt fülűek pl SACD vagy DVD-Audio-val tesztelgethetnének inkább.. Jó, rendben az elején és a végén mindnek van még egy-egy szűrő is, hogy ne legyen annyira szögletes... amibe lehet sok matekot belelátni, csak nem annyira érdekes.. El kell ismernem, tényleg alaposabban oda kellett volna figyelnem, beismerem! (a bit-depth-ről kicsit megfeledkeztem) De azt azért továbbra is fenntartom, hogy a magasabb samplerate nem csak parasztvakítás, dinamikailag is többet tud a magasabb frekvenciatartományokban. Habár azt kihallani is már művészet lehet... Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
silk Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 CodeKiller... Lényegtelen, hogy 16KHz-en szinusz vagy bármi más van-e, ugyanis nem nagyon tudnád megkülönböztetni füllel. 16K elsö felharmonikusa ugyanis 32KHz...ami elég ritkán érzékelhetö az emberi fülnek...illetve csak akkor érznél szúró fájdalmat, ha iszonyat hangerövel szólna...ezt meg ugye hallani kellene ahhoz, hogy a 16KHz-es rezgést ne szinusznak érzékeld. Persze az emberi fül érzékeny, s vannak egyéb tényezök is, de alapjaiban a dolog azért kábé így néz ki durván fogalmazva. Ez nem azt jelenti, hogy a magasabb sampling frekvenciák "hülyeségek", csak nem feltétlen jelentenek a reprodukálás után magasabb minöség érzetet. A mai modern konverterek eleve oversampling/upsampling módon üzemelnek, így olcsóbban lehet építeni magas minöségü konvertereket (gondolj az alias filterekre!). Másrészröl viszont, a "nagyfelbontású" anyag jól jöhet a munkafázis során. Az is igaz, hogy "sokkal jobb minöségüek" tudnak lenni a magsabb tartományok a többlet információ miatt. Gyakorlatban viszont kétséges, hogy tudsz-e érzékelni ilyen tartományokat, s hogy ezek mennyire járulnak hozzá a zenei élményhez. Pont ezért szerintem nincs egetverö különbség, hogy CD-röl vagy nagyobb felbontású médiáról hallgatod-e a muzsikát. Egy megfelelöen felépített és profi 44.1-es rendszer tökéletesen kilégítheti még a vájtfülüek igényeit is. Az persze már más lapra tartozik, hogy a mai zenék ebböl a lehetöségböl "mennyit használnak ki".... Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 Cs.T. Z. "CD-nél viszont kizártnak tartom, biztosan átverés. A leírt tesztjeim szerintem teljesen egyértelműen bizonyították. Hacsak nem tudod vele befolyásolni az órajelet, ami viszont kizártnak tűnik, de minimum SCI-FI kategória. Annyit tegyél meg egyszer, hogy vedd fel a CD kimenetét alátéttel és anélkül és rakd fel valahová a két fájlt, hogy meghallgassuk. Ebből minden kiderül." Hogy kéne zet felvennem, úgy értem mivel? Van egy CD játszóm és egy erősítőm. Más. Kicsit más közelítésből az analóg-digitális mi szól jobban témához. Pár éve nagy szerencse ért. Megkeresett egy ismerős azzal, hogy barátnőjének meghalt egy rokona és sok lemeze volt eladnák, érdekel-e engem. Persze hogy érdekelt. Odamentem és elképedtem. Az illető csak komolyzenei lemezeket gyűjtött és csak a legjobb kiadóktól, vadi újakat és... szerintem nem hallgatta őket, csak gyűjtötte. Volt ott vagy 5-600 LP Decca, RCA, Fontana stb. Megvettem az egészet, aztán vagy 3 este csak válogattam hangminőségre. Ami a lényeg: az időben régebbi lemezek, a valódi analóg felvételek szóltak a legjobban. Ennyit a hangfelvétel és hangrögzités technikai fejlődéséről. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
xbitz Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 (szerkesztve) Audio Myths Workshop -defining what affects audio reproduction-: fájlok hozzá itt : http://ethanwiner.com/aes/ leirat itt : http://ethanwiner.com/aes/script.doc ( btw, az előadó könyve: "Ethan Winer : The Audio Expert: Everything You Need to Know About Audio" végre kikerült ebook formátumban is, tavaly még nem volt, http://www.amazon.com/gp/product/0240821009/ref=as_li_qf_sp_asin_tl ) Szerkesztette November 4, 2013 xbitz Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Brevis Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 [...]Nem akartam a matek részbe belemenni ennyire, inkább beszéljenek a képek:[...]@mohawkKöszi a linket! Sajnos nem néztem át olyan alaposan az oldalt (leragadtam ebben a topic-ban), hogy ezt megtaláljam.Mondjuk pont erről nem nagyon esik szó már benne [...]Pedig pont, hogy erről (is) esik szó benne! Nézd csak meg mégegyszer az alábbi videót a következő időpontokban:3:37-től 7:28-ig, és20:26-től 21:55-ig(ajánlatos az egészet megnézni egyébként) 21:47-nél épp a képeidet cáfolja. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
idioty Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 No szóval ugye a 44100Hz-t mindenki vágja, csak a ugye azzal is tisztába kell lenni, hogy ez micsoda - másodpercenként ennyi ponton veszünk mintát a jelből -- vagyis a legnagyobb frekvencia, amit ábrázolni tud, az 22050Hz. Ilyenkor van 2 eltérő hangerő-pont, legyen A és B, a jel ekkor: ABABABABABAB és ha A =/= B, akkor kapunk egy jelet. De ez milyen jel ugyan? Szinusz? Háromszög? Négyszög? Fűrész? Ennyiből nem lehet megmondani, de valamit mégis csinálni kell, legvalószínűbb a "kösd-össze-a-pontokat" módszer szerint háromszög -- ill a kimeneti szűrő hatására tompul valami szinusz szerűséggé... 22050Hz-től nagyobb frekit pedig képtelenség előállítani ebből. Igen ám, de ilyen frekit pontosan van-e esély egyáltalán rögzíteni? Ha egy negyed-fázissal odébb indul a mintavételezés, ugyan mi lesz az eredmény? Pont bele a lyukakba: 0000000... Ok ez sem olyan könnyen belőhető. Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy peak-to-peak helyett valahol középütt lesz a minta -> csökken a dinamika. Láttuk a 22050Hz-t... de mi a helyzet pl 22049Hz-cel? Vagy 22000Hz-cel? Hát nem nyilvánvaló?! Ilyet nem lehet teljes biztonsággal leírni, helyette csak az ABABABA ... között néhol van AA illetve BB... Gyerünk lejjebb, 11025Hz már 4 ponttal leírható --- még mindig nem lehet a szinuszt a háromszögtől megkülönböztetni... de még itt is szinte csoda kell, hogy peak-to-peak legyen a felvett jel, ne pedig valami négyszög-fűrész-szerű jel. Még egy lépés vissza, 22050 és 11025 között 16537,5Hz -- csak azért hogy legyen valami nem 2 egészszerese -- itt minden görbéhez 3 pont tartozik --- és itt is a gond: egy szinuszt hogy lehet 3 egyforma darabra vágni, hogy még valamelyest felismerhető legyen? Hát sehogy! Semmilyen trükközéssel nem lehet mást, csak fűrész jelet visszanyerni a szinuszból (fele 11025Hz, másik fele 22050Hz) és a peak-ek se lesznek rendben. Remélem belátható, hogy a nagyobb frekvenciákon elég pontatlan már a hang leírása. Ez tényleg elég nagy hülyeség, bár írtad, hogy ez egy rossz elmélkedés... Szögezzük le, hogy fogalmam sincs hogy működnek a dolgok... De már ha csak programozói szemszögből nézzük, akkor értelmetlen. Ha tudják a konverterek készítői, hogy pontatlan a magas mintavételezés, akkor nyugodtan megtehetnék azt, hogy 192Khz minden 4. mintavételezési pontját használják fel, a mellettük lévő közvetlen mintavételezési pontot pedig felhasználnák hibajavításra. És ha nincs hiba, akkor a köztes pontokat pedig felhasználhatnák a minél jobb függvény kitalálására. De ez a minél jobb függvény is hülyeség egy ponton túl, mert digitális jelből soha sem lesz "igazi" sinus jel. Mint ahogy a valóságban sem biztos, hogy van igazi sinus jel. Aki azt állítja, hogy márpedig van, az lehet nem nézte a megfelelő felbontásban, mármint a műszereink nem képesek mérni egy adott ponton túl... De ez csak az én véleményem. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
xbitz Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 (szerkesztve) ... De ez a minél jobb függvény is hülyeség egy ponton túl, mert digitális jelből soha sem lesz "igazi" sinus jel. Mint ahogy a valóságban sem biztos, hogy van igazi sinus jel. Aki azt állítja, hogy márpedig van, az lehet nem nézte a megfelelő felbontásban, mármint a műszereink nem képesek mérni egy adott ponton túl... De ez csak az én véleményem. konvertereknél részemről nagyobb szívás a DAW-ok által kirenderelt fájlok, és a szerkesztés közben hallottak különbözősége a felhasznált interpolációs algoritmusok - sample-k pitch változtatásánál jön elő - tükrében, gyönyörű videó erről: de legalább FL alatt váltható az algoritmus (live vs render), Logic-ban végül sikerült megoldanotok, hogy kirenderelt audió ugyanolyan legyen mint szerkesztés közben ? Szerkesztette November 4, 2013 xbitz 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 "Hogy kéne zet felvennem, úgy értem mivel? Van egy CD játszóm és egy erősítőm." Erősítő helyett bedugod egy hangkártyába és felveszed. "... a valódi analóg felvételek szóltak a legjobban. Ennyit a hangfelvétel és hangrögzítés technikai fejlődéséről." Pedig pont a klasszikus zenék javultak minőségileg nagyon sokat a mai digitális felvételi technikákkal. Ha minőséget akarsz, akkor vegyél elő pl. egy mai Star Wars CD-t, vagy bármit, amin a Londoni Szimfonikus játszik és mondjuk az Abbey Road-on csinálták. Nagyon jók voltak a régiek is persze, de ezek a maiak beszarás. Olyan dolgok vannak benne, ami régen elképzelhetetlen volt. A 80-90-es években viszont többnyire még valóban rosszabbul szóltak a digitális felvételek, ebben igazad van. Mára a rengeteget fejlődött a digitális technológia, ahogy az analóg rendszerek is hosszú évtizedek alatt jutottak oda, amikor elérték a csúcsukat. 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 Egyébként élő zenekart (rock, metal, jazz, stb), a mai napig jobb lenne szalagra venni, de sajnos ezt ma már szinte senki nem tudja megfizetni. 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
wendelmar Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 Miután tisztáztuk a meghallgatás lehetőségét Wendelmar-al, másokat is biztatnék erre, különös tekintettel arra, hogy a hét végén elkészült két új tápkábel változat, amit nagyon szívesen tesztelnék érdeklődőknél. Az eddigi beirásokban, ha jól emlékszem esett egy két szó a készülék alátétekről is. Tudom sokan ezeket is a lehúzásra szolgáló kiegészítők körébe sorolják, de azért ez nem egészen egyértelmű. Én is dobtam már ki 15 eFt-t egy acélgörgős, üveg szerkezetre ld. alább. rezgescsillapito.png Viszont minden kipróbálva eljutottam a grafit alátétekhez. A grafit egy elég titokzatos anyag, látszólag merev, tehát nem várható tőle semmiféle rezgés csillapítás, viszont kristályrács rétegei egymáson igen könnyen elmozdulnak. Nekem ez nagyon bevált, aki kipróbálná, szívesen adok kölcsön egy készletet készülék lábak alá tehető grafit lapokból. Én nem árulok ilyeneket, de tudok forrást ajánlani! Vagyis mielőtt sarlatánnak néznétek, meghallgatni megyek nem állok egyik oldalt sem Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 A 80-90-es években viszont többnyire még valóban rosszabbul szóltak a digitális felvételek, ebben igazad van. Mára a rengeteget fejlődött a digitális technológia, ahogy az analóg rendszerek is hosszú évtizedek alatt jutottak oda, amikor elérték a csúcsukat. Ezzel az első mondattal egyetértek, a második mondathoz nem tudok hozzászólni. Én mióta kiválogattam abból az 500 körüli LP-ből a legjobbakat (a többit továbbadtam) nem hallottam jó komolyzenét CDn. Lehet, hogy ahhoz nagyon komoly rendszer kell nagy álló hangfallal. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 Elég egy jó füles is. Pl. Sennheiser HD580, HD650, vagy ízlés szerint valami hasonló kaliberű. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
vinnui Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 Lehet, hogy ahhoz nagyon komoly rendszer kell nagy álló hangfallal. Igen, mert ha fekszik a hangfal, akkor tényleg elég szar hangja van. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 Igen, mert ha fekszik a hangfal, akkor tényleg elég szar hangja van. főleg, ha hason fexik Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
vinnui Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 főleg, ha hason fexik Sőt, ha dőlés közben kiszúrja a membránt egy shakti varázskő, akkor mégrosszabb lesz a hangja, de egy kis demagnetizálás ilyenkor is hallható javulást okoz, ne feledjük! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Macera2 Válaszolta November 4, 2013 Share Válaszolta November 4, 2013 (szerkesztve) Mintavételezés, stb. esetén, úgy látom, hogy mindenki az időtartományban vizsgálja az eseményeket. Kétségtelen, szemléletes. Szinusz hullám felrajzolva, benne 3 minta, v. kettő. Kössük össze a minták csúcsát? Hogy lesz ebből olyan szép sima görbe, mint az eredeti szinusz? Tisztább lesz a kép, ha áttérünk a frekvencia tartományba. Dióhéjban! Ha mintavételezek egy szinusz, akkor keletkezik egy vivő freki , ez a mintavételező freki, és egy u. n. alsó / felső oldalsáv, melyek a vivő +- mintavett frekvenciák. Konkrétan, 20 kHz-es szinuszt mintavételezve 44.1 kHz-el, akkor kapok egy 44.1 kHz-es, egy 24.1 kHz-es és egy 64.1 kHz-es jelet. Az is egyértelmű, hogy a mintavételi freki 40 kHz-nél nagyobb kell, hogy legyen mert különben az alsó oldalsáv rálóg a 20 kHz-es mintavett jelre. Jel visszaállítás esetén egy alul áteresztő szűrővel, a 20 kHz mellől a 24.1/44.1/64.1 kHz-es jeleket kell kiszűrni. Így kapjuk vissza az eredeti 20 kHz-es szinuszt. Ha a mintavételi frekit följebb visszük, akkor az alul áteresztő dolgát könnyítjük meg, vagy szélesebb átviteli sáv engedhető meg. Szerkesztette November 4, 2013 Macera2 1 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta November 5, 2013 Share Válaszolta November 5, 2013 Elég egy jó füles is. Pl. Sennheiser HD580, HD650, vagy ízlés szerint valami hasonló kaliberű. Nekem a füles valahogy nem élvezeti zenélési eszköz. Inkább a munka eszköze, mióta USB kábeleket fejlesztgetek egy kölcsönbe kapott hangkártya segítségével. A 80-as években vettem a Sennheisert, de a szekrényben volt mostanáig. Különben baromi jól szó, de a szinpadkép amit egy szobában jó hangfalakkal hallok az azért más. Nekem nagy méretű elég jó polc sugárzóim vannak (Taylor Acoustic Kinizsi), de tudom, hogy ez messze van az ideálistól. Vevőknél néha beleszaladok elképesztően jó hangú hangfalakba. Nemrég tápkábelt vittem valakihez, akinél Dynaudio Confidence hangfalak szóltak, hozzájuk illő szinvonalú CD játszóval és erősítővel. Döbbenetes élmény volt. Ezek a 2 m körüli hangfalak a Dynaudio felülről 2. hangfalai, új áruk 4 milla. A tulaj barátjának a legnagyobb Dyaudio hangfala van, azt mondta azok sokkal jobbak ezeknél. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
NeoC Válaszolta November 5, 2013 Share Válaszolta November 5, 2013 Darabja?Hmmmm.....Méghogy sírás-rívás van ebben az országban a "pénztelenség" miatt. Ezek szerint kamu duma. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta November 5, 2013 Share Válaszolta November 5, 2013 Darabja? Hmmmm..... Méghogy sírás-rívás van ebben az országban a "pénztelenség" miatt. Ezek szerint kamu duma. Párja annyi, de mint szinte mindent ezt is meg lehet venni használtan töredék áron. Persze akkor is horror összeg. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.