deneverstudio Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 "De gyakran nem ez a felállás." Igen, manapság egy személyben kell megoldanunk ezt a két szerepkört. Mindkettőhöz nagyon szerteágazó ismeretek, képességek kellenek és mellé még jó zenésznek is kell lenni. Nem minden műfajban persze, de ha zenészekkel kell együtt dolgozni, akkor igen. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 Ennek márpedig igencsak alapvetésnek kéne lennie. (Nem véletlen a klasszikus "Programozó/Programtervező MATEMATIKUS" megnevezés sem) Töfi +1. Igen, ez a klasszikus megnevezés. De kissé idejét múlt, mert a mai programozási nyelvek már megoldják a számolásokat. Amire szüksége van egy programozónak, az csak egy kis probléma analizálási hajlandóság, némi kutatómunka, no meg egy kevés logikus gondolkodás. Egyébként szeretem a matekot...csak nem használom túlzottan....vagy csak nem veszem észre Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
emzéperiksz Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 Programozóként mertem nyilatkozni a programozókról.... Szintén.hát biza sokmindenbe bele kellett tanulnom a munkám során, de közvetlenül matekra spec. sosem volt szükségem (közvetve persze nagyon is). Hogy közvetve, vagy közvetlenül volt rá szükséged az miért fontos? Végeredményben szükséged volt rá.Inkább a gondolkodás- és személetmód, amit nem tud/akar mindenki elsajátítani. Ebben is sokat segít a matek. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 Igen, manapság egy személyben kell megoldanunk ezt a két szerepkört. Mindkettőhöz nagyon szerteágazó ismeretek, képességek kellenek és mellé még jó zenésznek is kell lenni. Nem minden műfajban persze, de ha zenészekkel kell együtt dolgozni, akkor igen. No igen, ez izgalmas is, meg energiapocsékolás is egyben. Ez megy az én szakmámban is. Ezer dologhoz kell valamennyire értenem, ahelyett, hogy csak azt csinálnám, amiben igazán jó vagyok. Egyrészt örülök, mert új dolgokat tanulok, másrészt ez egyáltalán nem hatékony a munka szempontjából. Ráadásul gyakran van, hogy amit az egyik projekt során meg kellett tanulnom, az életben többet nem fogom használni... bár ézt sosem lehet tudni, csak megérzés Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
emzéperiksz Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 Jó írás, sok igazság van benne. Feltűnő viszont a szerző HITE a tudomány megkérdőjelezhetetlenségében, azaz ami nem mérhető a mai ismereteink szerint, a mai módszertannal, az nem is létezik. Bocsánat, ha nem így van, de a cikk stílusa ezt sugallja. Fordítva. Ez az állítás (ha követni akarom a fenti meghatározást) inkább úgy hangzik, hogy amit tudok (jelen esetben méréssel) bizonyítani, csak arról állíthatom teljes meggyőződéssel, hogy létezik. Így azért mást jelent. És még egy megjegyzés az érzékelsről: nyílván mindenki hallotta már, hogy ha sötét színekkel fesünk ki egy szobát, akkor az "összenyomja" a teret. A valóságban a tér persze nem változik a fal színétől, mégsem nézi senki hülyének azt, aki erre hivatkozva festi világosra a lakását. Ez természetesen így van. Csak azt nem tudom, hogy ez mire volt reakció. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
emzéperiksz Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 Igen, ez a klasszikus megnevezés. De kissé idejét múlt, mert a mai programozási nyelvek már megoldják a számolásokat. Amire szüksége van egy programozónak, az csak egy kis probléma analizálási hajlandóság, némi kutatómunka, no meg egy kevés logikus gondolkodás. Egyébként szeretem a matekot...csak nem használom túlzottan....vagy csak nem veszem észre A matek nem egyenlő a számolással (Sőt egy matematikusnak nem kell feltétlenül jól számolnia. Van is ilyen a közeli ismeretségemben. Híresen pocsékul számol, de kiválóan algoritmizál pl.). A probléma analizálás, logikus gondolkodás viszont jelentős részben szintén onnan származtatható. Részemről itt nem mélyednék ebbe nagyon bele, ne offoljuk szét a topikot. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 A matek nem egyenlő a számolással (Sőt egy matematikusnak nem kell feltétlenül jól számolnia. Van is ilyen a közeli ismeretségemben. Híresen pocsékul számol, de kiválóan algoritmizál pl.). A probléma analizálás, logikus gondolkodás viszont jelentős részben szintén onnan származtatható. Részemről itt nem mélyednék ebbe nagyon bele, ne offoljuk szét a topikot. Jó jó, igazad van abban is, hogy sokminden beletartozik a matematikába a számokon kívül, meg abban is hogy ne offoljunk A mondanivalóm lényege amúgy sem ez akart lenni, csak elkanyarodtunk Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
emzéperiksz Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 (szerkesztve) A mondanivalóm lényege amúgy sem ez akart lenni, csak elkanyarodtunk Igen, ebben én is saras vagyok. Elnézést a többiektől is. /TROLL OFF. És természetesen ismét hatalmas köszönet a cikkért Ádámnak. Sok mindenben megerősített, illetve eleddig homályosabb területeket is sikerült picit megvilágítani. Szerkesztette October 16, 2013 emzéperiksz Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
anomalia Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 kicsit elkanayarodtunk a filozódia felé, de nagyjából, ahogyan végigolvastam mindenkinek igaza van, relatívan közvetetten is érthetünk bizonyos szakmákhoz, dolgokhoz, AMEN! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
anomalia Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 Sajnos ezügyben nem tudok segíteni A téma annyira komoly, hogy ez komplett hangmérnöki képzést feltételez. A fenti írás összekalapálása nekem nettó 10-12 óra lehetett, amiből semmi közvetlen anyagi hasznom nincs, ami semmi gond nem lenne (hiszen van kedvem hozzá) ha amúgy nem kellene a cégben 14-16 órákat dolgoznom naponta (a cikket két éjszaka alatt írtam, mindkét esetben hajnal 4 után feküdtem le: you get the idea). Azt még bevállalom, hogy ha időm engedi, akkor írok olyan témákról, amik vagy kezdőknek vagy haladóknak ad pár új hasznos szempontot, lendít valamit előre, de egy méréstechnikai értekezés gyakorlatilag feltételezi a komplett mérnöki hátterét a dolognak. Ebből az is látszik, hogy az általad említett téma kimondottan a hangmérnököket érinti, a zenészeket nem! A botcsinálta hangmérnökök viszont nem érnek sokat, ha valaki hangmérnök, akkor sajnos onnan indul, hogy matek, fizika: nem lehet "olcsón" (=ezek nélkül) megúszni, nem lehet fórumon megtanulni. És zenélni se sok ideje lesz, ha tényleg komolyan csinálja (választanod kell: vagy zenész leszel, vagy hangmérnök) Megoldásként azt tudom elképzelni, hogy egyrészt vannak hangmérnök képzők. Úgy tudom, hogy a fizikai részt pl. az Oktopus nagyon magas szinten oktatja. Nyilván a BME-n vagy a Kandón simán meg lehet tanulni ezeket, de a külföldi irodalom is tökéletesen alkalmas a téma otthoni elsajátítására. Csak annyiban kérnélek kedves A/D, hogy röviden írd le nekem hogy, hogyan olvassam pl a maszterláncom legvégén a Waves PAZ és Waves WLM plugint. Tudom hogy a fül az első, tapasztalom, és hogy sokszor átvágnak a mértési értékek, pl hangosságérzetben, de szeretnék egy picit egységes értékekek elérni több hasonló dalnál. Legfőképpen az érdekelne hogy mi az LUFS és mi a külömbség az LUFS és RMS között. Mi pontosabban az SPL, LU, dBTP.... Nagyon szépen köszönöm előre is! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 Mindez pontosan le van írva a vonatkozó szabványokban, AES kinyilatkoztatásokban, oktatóanyagokban, elektrotechnikai szakkönyvekben, stb. Pillanatok alatt megtalálható a neten is. Ettől még persze jó lenne összefoglalni egy helyen a tudnivalókat, de ez elég nagy téma. Kérdéseidet szerintem nem nagyon lehet megválaszolni pár mondatban, de hátha AD-nek sikerül. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 (szerkesztve) Csak annyiban kérnélek kedves A/D, hogy röviden írd le nekem hogy, hogyan olvassam pl a maszterláncom legvégén a Waves PAZ és Waves WLM plugint. Tudom hogy a fül az első, tapasztalom, és hogy sokszor átvágnak a mértési értékek, pl hangosságérzetben, de szeretnék egy picit egységes értékekek elérni több hasonló dalnál. Legfőképpen az érdekelne hogy mi az LUFS és mi a külömbség az LUFS és RMS között. Mi pontosabban az SPL, LU, dBTP.... Nagyon szépen köszönöm előre is! Tudom, hogy nem tőlem várod a választ, de azért leírom, azt a keveset, amit én erről tudok. SPL = sound pressure level = hangnyomás szint (vagy nemtom, hogy van magyarul ) - A hangnyomás, az a nyomás növekedés,amit a hang okoz a környezetben. (P(ascal) a mértékegysége) - A hangnyomás szint, hangnyomás referenciához (0) való arányának logaritmikus mértéke (dB a mértékegysége) A referencia pont jelen esetben 20mikropascal (az emberi hallás alsó küszöbe 1000Hz esetén álljtólag ) No de ennek a dB-nek, semmi köze a DAW-ban látható dB-hez (hiszen ott nincs hang nyomás, tehát SPL sem). Egyszerűen csak két érték arányának logaritmikus mértéke általában dB. DAW-on belül a referencia érték (0) a legmagasabb clipping nélkül elérhető jelszint, a dB érték pedig az aktuális jelnek a referenciaértékhez való arányát fejezik ki. Tehát a hangossághoz nem sok köze a beépített level-metereknek, ellenben segítenek megelőzni a torzítást. A dBTP (true peak) ugyan a legmagasabb szintet mutatja, de önmagában ennek sincs sok köze a hangossághoz, hisz ez csak egy pillanatnyi állapotot mutat. És itt jön képbe az RMS (root mean square = négyzetes közép) ami egy adott intervallum átlagos jelszintjét mutatja, tehát sokkal jobb képet ad a "hangosság"-ról, mint a peak. A LUFS (loudness units full scale) gyakorlatilag három különböző intervallumra kalkulált RMS értékből áll: - momentary (pillanatnyi) 4ms - small term (rövid táv) 3s - integrated (teljes) indulástól befejezésig Szerkesztette October 16, 2013 mohawk 2 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 (szerkesztve) Tudom, hogy nem tőlem várod a választ, de azért leírom, azt a keveset, amit én erről tudok. SPL = sound pressure level = hangnyomás szint (vagy nemtom, hogy van magyarul ) - A hangnyomás, az a nyomás növekedés,amit a hang okoz a környezetben. (P(ascal) a mértékegysége) - A hangnyomás szint, hangnyomás referenciához (0) való arányának logaritmikus mértéke (dB a mértékegysége) A referencia pont jelen esetben 20mikropascal (az emberi hallás alsó küszöbe 1000Hz esetén álljtólag ) No de ennek a dB-nek, semmi köze a DAW-ban látható dB-hez (hiszen ott nincs hang nyomás, tehát SPL sem). Egyszerűen csak két érték arányának logaritmikus mértéke általában dB. DAW-on belül a referencia érték (0) a legmagasabb clipping nélkül elérhető jelszint, a dB érték pedig az aktuális jelnek a referenciaértékhez való arányát fejezik ki. Tehát a hangossághoz nem sok köze a beépített level-metereknek, ellenben segítenek megelőzni a torzítást. A dBTP (true peak) ugyan a legmagasabb szintet mutatja, de önmagában ennek sincs sok köze a hangossághoz, hisz ez csak egy pillanatnyi állapotot mutat. És itt jön képbe az RMS (root mean square = négyzetes közép) ami egy adott intervallum (ez lehet akár pár ms, egy track vagy egy teljes album) átlagos jelszintjét mutatja, tehát sokkal jobb képet ad a "hangosság"-ról, mint a peak. A LUFS (loudness units full scale) gyakorlatilag három különböző intervallumra kalkulált RMS értékből áll: - momentary (pillanatnyi) 4ms - small term (rövid táv) 3s - integrated (teljes) indulástól befejezésig Tehát a pillanatnyi leginkább a true peak-re hasonlít, az integrated pedig mondjuk a track-re, vagy albumra mért RMS-re. Nagyjából azért vezették be, hogy könnyebb legyen igazodni a bevezetendő hangerő szabályozásokhoz Szerkesztette October 16, 2013 mohawk Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
mohawk Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 Valamit itt elszúrtam. Nemtom, hogy lett kettő Bocsánat Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Tetsuo Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 A/D nagyszeru témákat hoz, végre tobbféle emberke is megszólal alatta.Nekem tetszett a cikk, mint oly gyakran, csak kotekednék egy kicsit.Egyrészt ilyen durván általánosítani, azért nem szép. Vagyis azt alapnak venni, hogy minden hi-fista / audiophil ugyanolyan "hulye", mint az a bácsika vagy mint egy 150 fontos marék kavics vásárlója.Szerintem az egy véglet. Nem, az audiphilek nem mind ilyen hulyék és sokuk pontosan tudja mi az a mérési jegyzokonyv, akusztika, hangtan stb. valószínuleg a hobby kiterjed arrafelé is ill. sok esetben a munka is hasonlo terulet lehet.Maga a torekvés sem lenézendo, hogy valaki otthon minosegi hangzást szeretne... ezt viszont persze, hogy kihasználják hazug, megvezeto marketinggel csakúgy, mint minden más hobby és érdeklodés esetén.Szóval a horgászoknál is van mucsali aranyáron, de nem veszi meg mindegyik. Másrészt a -nem is annyira bújtatott- materializmust kihagyhatta volna a cikkíró. Szerintem azt nem kellet volna idekeverni. A példa is rossz, mert ha valaki "tudja, hogy Isten létezik", akkor az olyan mértékben tudja, ahogy A/D tudja, hogy a Hitspace létezik, vagyis 100%-ban bizonyos, neki be van bizonyítva.Ebben a nézetben inkább a hittel lehet baj ill. az illene a példába, vagyis valaki vakon hisz valamiben, annak ellenére, hogy még soha nem volt bizonyítéka. A materialisták ill. ateisták ezt gondolják az osszes "vallásos" emberrol, míg a "vallásosak" kozott sokan vagy néhányan állítják, hogy ok nem hiszik, hanem tudják Isten létezését... na mindegy. Szóval itt is volt egy kis általánosított, vallásos degradáció.Harmadrészt, tisztelem A/D szakmai tapasztalatát és tudását -mindamellett úgy vélem- hogy a végig analóg láncon valami megmarad, amit esetleg a mai muszerek nem tudnak mérni ill. ezt nem is figyelik, no meg a logika is ezt diktálja. Miszerint a kvantálás bármily finom is, csak kvantálás marad, tehát az orok folytonosság, a kornyezetunk egy alapjelensege megszunik.Az élo szervezet pedig olyan osszetett és sejtszinten vagy az alatt olyan érzékeny, hogy nem zárható ki semmilyen osszefuggés mégoly távoli tenyezok kozott sem mint a sejti mukodés (ami kihat az egész szervezetre) és a hangok frekvenciája.Ami bizonyos pl. biológiából, hogy jelenleg a tudományban kb. 5-10 évente teljesen megváltoznak egyes alaptézisek. Szóval csak óvatosan azzal a matériával. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Popular Post madhead Válaszolta October 16, 2013 Popular Post Share Válaszolta October 16, 2013 Napi szinten felmerül akár személyesen, akár telefonban, hogy "azt olvastam", "úgy hallottam", "mutatták", hogy ez vagy az jobban szól, máshogy szól. Eddig (szerencsémre) pillanatok alatt találtunk mérnöki vagy józan ész szempontjából kielégítő választ a miértre, vagy egyszerűen sikerült bebizonyítanunk, hogy a felvételezés vagy hit rossz, nem áll meg. Ezennel vállalom, hogy bármilyen ezoterikus jelenséget az analóg és digitális technikában kivizsgálunk, amint szabadidőnk engedi. Jöhetnek USB kábelek, tápkábelek, nem jól összegző DAW-ok, tényleg bármi. Mindenre kíváncsiak vagyunk, hiszen ez a munkánk, hobbink, hogy minél jobban ismerjük ezeknek az eszközöknek a használatát, fizikáját, mérnöki hátterét. Érik egy AudioMythBusters sorozat is ezekről. Töfi gondolatára visszakanyarodva, aki ilyesmi jellegű műszaki pályán mozog annak legyen megfelelő hátterű matek, fizika, villamossági, elektronikai ismerete. Legyen az hangmérnök, villamosmérnök vagy akár programozó. Ezek a tudományágak a zene kapcsán azért igencsak összefonódnak, legfeljebb különböző mértékben keverednek/szükségesek. Remek cikk A/D, le a kalappal. (nem is tudom honnan volt rá időd ) 4 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Popular Post deneverstudio Válaszolta October 16, 2013 Popular Post Share Válaszolta October 16, 2013 Én is meglepődöm mostanában, hogy hogyan győzi AD ezeket a remek cikkeket! Tavasszal én is összeütöttem egy jókora irományt home recording témakörben és hát elég sok idő elment vele. Pedig az nem egy szakcikk, csak konyhanyelven próbál segítséget nyújtani az otthoni felvételekhez. Itt található egyébként, ha valakit érdekel a dolog: http://deneverstudio.hu/Home_Recording.pdf 9 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
madhead Válaszolta October 16, 2013 Share Válaszolta October 16, 2013 Egyrészt ilyen durván általánosítani, azért nem szép. Vagyis azt alapnak venni, hogy minden hi-fista / audiophil ugyanolyan "hulye", mint az a bácsika vagy mint egy 150 fontos marék kavics vásárlója. Szerintem az egy véglet. Nem, az audiphilek nem mind ilyen hulyék és sokuk pontosan tudja mi az a mérési jegyzokonyv, akusztika, hangtan stb. valószínuleg a hobby kiterjed arrafelé is ill. sok esetben a munka is hasonlo terulet lehet. Maga a torekvés sem lenézendo, hogy valaki otthon minosegi hangzást szeretne... ezt viszont persze, hogy kihasználják hazug, megvezeto marketinggel csakúgy, mint minden más hobby és érdeklodés esetén. Meglepődnél mennyire hasonlóan gondolkodnak "Az audio megfejtő hifisták". Nagyon sok sztorit tudnék írni, néhányszor valóban alig tudtam visszatartani magam, hogy ne nevessek. Amikor viszont nem egy esetben a válasz annyi volt, hogy "De fiatalember én is villamosmérnök vagyok!", akkor már inkább sírtam volna. Ő a saját igazát nem tudta bizonyítani, én tudtam reprodukálni az én verzióm. Amiről A/D írt fentebb, az egy létező szegmens. Sajnos. Ez nem általánosítás kérdése, hanem egyszerűen sok hasonló emberrel találkozunk, akiknek a mérnöki, műszaki tudása valószínűleg meglenne a témához, mégis ezotériába hajlik a beszélgetés. Persze vannak kivételek akikkel érdemben is lehet beszélgetni (ez a kellemesebbik természetesen), de sajnos a többséggel nehéz, hiszen viszonylag sokat költöttek zenehallgatásra (de néha kevesebbet mint bárki otthon zeneírásra szánt hangkártyára és hangfalra!!!) és szeretnének hinni abban, hogy nem ablakon kidobott pénz volt elhinni a marketinget újságokban, fizetett hirdetésekben. 2 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Popular Post Brevis Válaszolta October 17, 2013 Popular Post Share Válaszolta October 17, 2013 Feltűnő viszont a szerző HITE a tudomány megkérdőjelezhetetlenségében, azaz ami nem mérhető a mai ismereteink szerint, a mai módszertannal, az nem is létezik.A hit témára reagálnék, és kifejtenék mellete még pár gondolatot:Mi a hit?: A hit az amikor egy dologról nincs igazolásunk és tudásunk de mégis igaznak fogadjuk el.Azt bárki megfigyelheti, hogy a tudomány módszere működik. Láthatjuk a valóságban hatásosságát, innentől kezdve ez igazoltnak tekinthető. Ha valamire van igazolásunk akkor az már tudásnak számít és innentől kezdve már végképp nem állítható az, hogy márpedig az illető lényegében ugyanúgy csak hisz valamiben.A tudomány objektív kérdések eldöntésére való. A/D nem ment bele tudományfilozófiai elemzésekbe, de egyértelmű, hogy cikkében arról beszél, hogy:- az hogy két kábel közt van-e különbség az tudományosan egyértelműen, objektíven kimutatható- az hogy két kábel közt van-e különbség kizárólag az ember szubjektív megítélésben nem vezet objektív eredményre- az ember érzékszervei nagyon csalókák tudnak lenni, ezért kell olyan módszert használni ami kizárja az emberi tényezőtAztán, még ha ki is mutattuk tudományosan, hogy két kábel közt van különbség, onnantól annak eldöntésére, hogy melyik szól jobban már nem mehetünk neki a kérdésnek tudományosan mert az, hogy "melyik szól jobban" nem egy objektív kérdés.A "lehetnek olyan dolgok amit még ma nem tudunk mérni" témakör:- igen, ez így van- viszont ezzel a kifogással kiválóan lehet takarózni annak aki nem tudja igazolni állításait, ez egy "Jolly Joker" válasz lehet mindenre- hogy ezt beláttuk nem jutottunk előrébb, érdemi változás a megítélésben csak akkor lesz ha az állítólagos ma még nem mérhető de létező dolgokra előbb-utóbb fény derült- szóval a felvetést meg lehet hagyni, de óvatosan kell kezelni mert az ezzel elintézett dolgok könnyen hitté válhatnak. 4 Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Brevis Válaszolta October 17, 2013 Share Válaszolta October 17, 2013 Én is meglepődöm mostanában, hogy hogyan győzi AD ezeket a remek cikkeket! Tavasszal én is összeütöttem egy jókora irományt home recording témakörbenés hát elég sok idő elment vele.Pedig az nem egy szakcikk, csak konyhanyelven próbál segítséget nyújtani az otthoni felvételekhez.Itt található egyébként, ha valakit érdekel a dolog:http://deneverstudio.hu/Home_Recording.pdfOffEz jó, ment érte pont. Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
deneverstudio Válaszolta October 17, 2013 Share Válaszolta October 17, 2013 Köszi! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Hobkins Válaszolta October 17, 2013 Share Válaszolta October 17, 2013 Köszi! Zoli bácsi, ezt miért rejtegetted eddig???? Már nyomtatom is ki... Köszi ! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Guest loszmenem Válaszolta October 17, 2013 Share Válaszolta October 17, 2013 (szerkesztve) Ahogyan Töfi is írta, nem az a lényeg, hogy mérés szerint mi szól jól, hanem, hogy mi mit hallunk jónak. Hogy mit hallasz jónak az annyira szubjektív, hogy nem érdemes róla beszélni. Nem Te, bárki. Ízlés kérdése minden. Ha jó az ízlésed valószínű sokak szerint is jó ami neked jó. Ha meg rossz az ízlésed akkor..... Szerkesztette October 17, 2013 loszmenem Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
anomalia Válaszolta October 17, 2013 Share Válaszolta October 17, 2013 Tudom, hogy nem tőlem várod a választ, de azért leírom, azt a keveset, amit én erről tudok. SPL = sound pressure level = hangnyomás szint (vagy nemtom, hogy van magyarul ) - A hangnyomás, az a nyomás növekedés,amit a hang okoz a környezetben. (P(ascal) a mértékegysége) - A hangnyomás szint, hangnyomás referenciához (0) való arányának logaritmikus mértéke (dB a mértékegysége) A referencia pont jelen esetben 20mikropascal (az emberi hallás alsó küszöbe 1000Hz esetén álljtólag ) No de ennek a dB-nek, semmi köze a DAW-ban látható dB-hez (hiszen ott nincs hang nyomás, tehát SPL sem). Egyszerűen csak két érték arányának logaritmikus mértéke általában dB. DAW-on belül a referencia érték (0) a legmagasabb clipping nélkül elérhető jelszint, a dB érték pedig az aktuális jelnek a referenciaértékhez való arányát fejezik ki. Tehát a hangossághoz nem sok köze a beépített level-metereknek, ellenben segítenek megelőzni a torzítást. A dBTP (true peak) ugyan a legmagasabb szintet mutatja, de önmagában ennek sincs sok köze a hangossághoz, hisz ez csak egy pillanatnyi állapotot mutat. És itt jön képbe az RMS (root mean square = négyzetes közép) ami egy adott intervallum átlagos jelszintjét mutatja, tehát sokkal jobb képet ad a "hangosság"-ról, mint a peak. A LUFS (loudness units full scale) gyakorlatilag három különböző intervallumra kalkulált RMS értékből áll: - momentary (pillanatnyi) 4ms - small term (rövid táv) 3s - integrated (teljes) indulástól befejezésig Köszönöm szépen! Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Instrument Válaszolta October 17, 2013 Share Válaszolta October 17, 2013 ... És még csak 2 nap telt el azóta, hogy valaki a Hangfoglaláson arról győzködött ugyancsak, hogy méregdrága tápkábelek másképp szólnak, hogy van értelme demagnetizálni a cd-t (!!!!) ésatöbbi. Kedves A/D! Rossz hírem van az Ön számára! A tápkábelek és valamennyi más kábel, köztük a digitális kábelek jól hallhatóan befolyásolják az audio rendszerek hangját. Mégegy rossz hírem van Önnek: a CD demagnetizálás jól hallhatóan javít a lemez hangján. Említette, hogy Önnek, Önöknek a munkájukkal kapcsolatban rendszeres fülorvosi vizsgálaton kell résztvenniük. Javaslom váltson orvost, még akkor is, ha ez az állásába kerül. Az utóbbival kezdeném, a CD kezeléssel. Néha megfordul nálam Borbély Mihály a magyar jazz egyik kiemelkedő előadója. Nemrég megkérdezte, hogy miért teszem rá a CD-ket meghallgatás előtt egy szerkezetre. Lemágnesezem - mondtam, legalább 20%-ot javít a CD hangján. Hitetlenkedett, megkérdeztem van -e nála valamilyen CD. Volt. Meghallgattuk előtte, lemágneseztem és meghallgattuk utána. Azt mondta, ez nem 20%-ot javít, hanem 40%-ot. Egy zenész tehát hallotta a javulást. Pedig ugye ő is a füléből él, mint maga. Maga nem hallja, ő hallja ilyen az élet. A kábelekről hosszú regényt lehetne írni. De olyan "szakembernek" akinek a CD jobban szól, mint az LP nemigen érdemes hosszan érvelni. Valamit azért beidéznék: véleményeket kábelekről Válasz Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.