Technox

THX De a többi Tribe? Ott nincs trükk erre...

Vágom....előre-hátra, de az is idő, meg mikor 2-3 gépet akar az ember LIVE partolgatni, akkor az egyből kijelőlés lenne jó. Erről jut eszembe ennél meg nincsen SOLO...ha jól tom...

Én baromi nagy Tribe-mániás vagyok...imádom az összeset, ezt is, bár be kell vallanom elsőre nem tetszett. Olyan puritán-divatosan minimál desing, a villogó disco-fény rajta :-), meg hogy olyan MIDI-pad-kontroller jellegű volt elsőre. A hangja is nekem túl mai, túl sterilen hivalkodó volt. Aztán, mint minden gépembe, ebbe is mélyen beleástam magam és most mér nagyon csípem. Ezt is teljesen máshogy használom, mint az eddigieket. Amúgy a fő kedvencem még mindig a régi piros, fekete, meg a csövesből a sampler. A csöveseknek amúgy főleg tuning csövekkel szebb-analógossabb hangjuk van. Amiket viszont nem értek egyszerűen és kiborít a Tribe-oknál, hogyha rálépünk egy sávra, akkor megszólal az adott hang. Ez baromi zavaróvá és szinte lehetetlenné teszi LIVE-ban a sávok közti vándorlást-tekergetést...Az MC-ken, RM1x-en, XL-en stb. nincs ez, kijelölöm azt kész-passz...:-) És ez a tribeokat elkíséri egészen az elsőktől a mostaniig. Nem is értem a fejlesztőket, meg hogy senki nem szól/t??? Olyan fura hibákkal szoktak elrontani egy-egy amúgy marhajó gépet...hogy na...gáz. A mostanit egyébként én főleg minimal techno, deephouse, tribal stílusokban hasznosítom, készült már vele DnB és PsyTech-GOA is, de valahogy a hangszínei és a kezelőfelülete miatt nekem erre fekszik igazán. Ja a másik, a mostaninál...én értem oké, hogy azt akarták legyen a paraszt rákényszerítve, hogy ne mésolgasson sávokat, de ez már mikor saját sávokat akarnék ugye használni(teszem azt ugyanazt a dallamsávot mondjuk deep utána meg electro mixben, olyan dobkörnyezetben) kellemetlen. Meg amúgy aki eddig nem volt kreatív, az ettől sem lesz az, a másik, hogy összemixelésben, másolásban is lehet marhajó dolgokat csinálni, azt sem lehet össze-vissza, hiszen full összenem illő, hamis dolgok jönnek ki. Ennek is megvan a hogyanja...amúgy pl. az MC-505-ben ez egy külön, kiemelt opció MEGAMIX-néven. 3. engem zavaró apró dolog a MIDI normál csati elhagyása...apró dolog, de ha pont otthonmarad az átalakító, akkor para...meg kell szoknom. DE a legrosszabb kétségkívül a hamar elfogyatkozó polyfónia...na az sajna hamar elmégyen nálam...és sokszor hiába jelölöm a szőnyeg, dallam, meg akkord sávot elsődlegesnek, mégis el-el harapja, vagy a szép szőnyeg lebegése-kitartása szűnik meg. OK, a régiek meg elsőnek 2 majd 5 monosávot tudtak, de azt tudták...mondjuk ott is sokszor sikerült tiltásig teleírnom, hogy levegőért kapkodjon szegény hangagya.:-) Dióhéjban amúgy faxa kis gép, ennyi...NOVA-t még nem ismerem, de bizti egyszer beszerzek egyet..engem is főleg a MiniNOVA szinti engineje érdekel grooveboxba öntve. Mindazonáltal full felesleges a 2 gépet összehasonlítani, mert nagyon más. Nem lehet, mint ahogyan mondjuk egy MC-808-at sem lehet egy XL-el. Másra van, más a hangjuk, hiába groovebox-groovebox. A rally kocsi is más, mint egy Corvette mondjuk, hiába autó-autó. :-)

Mennyi lesz itthon az áruk??

Mondjuk ez is igaz... De mondjuk, ha tökéletesen használja valaki... akkor szerintem a b a nyerő összeállítás. Na, de tényleg én itt kiszállok, s inkább zenélek a nekem tetsző cuccal, tegye más is ezt szerintem. Peace!

Na én meg pont arról beszéltem, hogy nekem mi tetszik jobban. És nem tudományos okításokat nyomatok a hallgatóimnak, hanem zenét, ami tetszik Nekik és ez a lényeg! Nem mérések kellenek az embereknek, meg tudományos bizonyítások(ami biztos úgy van ahogy írod), de ez emberek nem azt hallgatják. Valami vagy szépen szól, vagy nem. Egy költői kérdés: Mi szól szebben(már inkább így írom és nem azt hogy milyen felbontás..bla-bla): - Komputer + mondjuk FL, vagy REASON onnan CD-re ki vagy - Analóg szintik+ dobgépek + analóg keverő - szalagra onnan bakelit ? nem kérek rá választ köszönöm, mielőtt megint jönne az iskola...

Viszont kívánom!

Hát ilyen megközelítést sem hallottam még, de ezen az oldalon már semmin sem lepődöm meg. Egy biztos, hogy a mai világban, drága, megbecsült első számú cuccok ezek, mint pl.: - Roland TR dobgépek - Roland SH szintetizátorok - YAMAHA DX szintetizátorok - orsós magnók, főleg REVOX és TASCAM és sokan használnak MD-t és DAT-ot a stúdióban. Nem véletlen ezekből rengeteg stúdió kiadvány készült, lásd a rack-es TASCAM, YAMAHA, SONY cuccokat. De mindenki azt használ, amit gondol és akar. Mi ezt használjuk...És akinek van ilyen olcsó "home" cucca, nyugodtan adja nekem, ha xarnak tartja.!!!

Írok egy példát, aztán tényleg menek: - mondjuk legyen egy Carl Craig Innerzone Orchestra. Analóg dobgép(pl. főleg Roland TR-707), analóg szintik, ez analóg pultba megy, felvéve TASCAM orsós szalagos magnóval, úgy bakelitre. Ja azt is kihagytam, hogy van csöves lemeznyomógép pl. Magyar Rádió, na az még szól durván utána...

Számunkra mégis ezek jobban szólnak a CD-nél: - MD - DAT - Orsó - bakelit - 8 és 16bites dolgok(némely zenére, pl. minimal) mind másért, s nem méregetjük, értelmezzük a zenét, hanem csináljuk és hallgatjuk.Na én tényleg befejeztem ezt a témát, megyek is zenélni...mondjuk megtekergetem az idejét múlt SH-1000 szűrőjét picit.

Akkor ezek is hülyék és süketek ezek szerint. Tehát az eredeti a CD. Az az Isten! Mindegy...Nekem, nekünk az MP3 és a CD nem pálya... Ezen kár vitázni.

Ennyi, de mondom nem vita tárgya. Ja és kihagytam, ami szintén jobban szól a CD-nél(számomra, mostmár inkább így írom): - DAT

Az MPEG/audio szabvány és a MiniDisc rendszer által használt ATRAC tömörítési eljárás bonyolult, nagy tömörítési fokú, kiváló hangminõséget eredményezõ algoritmusok.

Sehol, csak az elvet követve, de mindegy. Ezt olvasd el, van benne egy fontos mondat az MD-ről!!!! Ezt én nem olvastam eleddig, csak leírtam, amit hallottam, de most elkezdtem utána nézni, úgy látszik más is igazol. Ez tananyag, ami jön: 3. Digitális audio tömörítés 3.1. Bevezetés A legtöbb digitális adattípushoz hasonlítva - a digitális video kivételével - a tömörítetlen digitális audiohoz tartozó adatsebesség jelentõs (a csatornán kialakuló végsõ adatátviteli sebesség DAT esetén 7,5 Mbps, CD esetén 4,3218 Mbps). A digitális audio tömörítés révén lehetõvé válik a digitális audio hatékonyabb tárolása és átvitele. A különbözõ audio tömörítési eljárások különbözõ bonyolultságú kódolókat és dekódolókat, különbözõ minõségû tömörített audio jelet és különbözõ mértékû tömörítést biztosítanak. Az ADPCM kódoló egyszerû megoldás, kis tömörítési fokú, közepes minõségû hangot eredményez. Az MPEG/audio szabvány és a MiniDisc rendszer által használt ATRAC tömörítési eljárás bonyolult, nagy tömörítési fokú, kiváló hangminõséget eredményezõ algoritmusok. Ezeket az eljárásokat általános audio jelekre fejlesztették ki és nem speciálisan beszéd tömörítésére vannak beállítva. A továbbiakban az audio tömörítéshez szükséges pszihoakusztikai jellemzõkkel foglalkozunk, majd az ADPCM kódolás kerül terítékre, végül pedig az MPEG/audio szabványt és a MiniDisc rendszert vizsgáljuk meg részletesen. 3.2. Pszihoakusztika 3.2.1. Fletcher-Manson görbék Az emberi fül által hallható hang tulajdonképp nem más, mint nyomásváltozás a közvetítõ közegben. Erõssége kifejezhetõ a nyomásváltozás nagyságával. Általában ezt egy referenciértékhez viszonyítva, dB-ben adják meg. Ez a fizikai jellemzõ a hangnyomás szint: , ahol p a hangnyomás idõbeli változása, p0az f = 1 kHz frekvenciájú, emberi fül által még éppen hallható hangnyomás (p0= 20 mPa). Ezen kívül alkalmazzák még az intenzítás szintet, amelyet szintén dB-ben adnak meg: , ahol I0 = 1 pw/m2, szintén 1 kHz-es hangra vonatkozik. A fizikai jellemzõk azonban közvetlenül nem hordoznak információt az emberi hallás szubjektív jellemzõirõl. A pszihofizikai jellemzõk a fizikai jellemzõk áttételei az érzeti síkra. Ezek a jellemzõk a hangerõsség és a hangosság. A hangerõsség (Ln) mértékegysége a phon. Egy hang hangerõssége annyi phon, ahány dB a vele azonos hangosságérzetet keltõ 1 kHz-es szinuszos hang hangnyomásszintje. Így az éppen hallható hangerõsség 0 phon. A hangerõsség hátránya, hogy több hang együttes megszólalása esetén nem alkalmazható. A hangosság az egyszerre megszólaló hangokra vonatkozik, jele: N; mértékegysége a son: Ha a megszólaló hangok hangerõssége mind nagyobb, mint 40 phon, akkor egyszerû összegezéssel számítható a hangosság. A fül érzékenysége a frekvencia függvénye. A legérzékenyebb az 1 kHz körüli frekvenciákra. Az a hangnyomás szint, amit 1 kHz-en épp meghallunk nem biztos, hogy meghallható más frekvencián. Általában két egyforma teljesítményû, de különbözõ frekvenciájú hangot nem azonos hangerejûnek hallunk. Az 33. ábrán láthatók a Fletcher-Manson görbék különbözõ hangerõ értékekre. A "0 phon" feliratú görbe ábrázolja a minimális értékeket, amit a fül érzékelni képes különbözõ frekvenciákon. A görbék azt ábrázolják, hogy a fül bizonyos frekvenciákon érzékenyebb, mint másokon. A Fletcher-Manson görbék hátránya, hogy átlagos érzetjellemzõket írnak le, azaz egy átlagos hallgatót definiálnak. 3.2.2. Maszkolási effektus Maszkolásról akkor beszélünk, ha egy hangot egy másik hang hallhatatlanná tesz. Egyidejû maszkolás akkor lép fel, amikor két hang egyszerre szól, mint pl. amikor egy beszélgetést (a maszkolt jel) elnyom egy vonat dübörgése (a maszkoló). Visszafelé irányuló maszkolásról akkor beszélünk, ha a maszkolt jel elõbb befejezõdik, mint ahogy a maszkoló elkezdõdik; elõre irányuló a maszkolás, ha a maszkolt jel azután kezdõdik, hogy a maszkoló véget ért. A maszkolás annál erõsebb, minél közelebb áll egymáshoz - idõ- és frekvencia tartományban egyaránt - a két jel. Pl. az egyidejû maszkolás erõsebb a visszafelé- és az elõre irányuló maszkolásnál is, mert a hangok egy idõben szólalnak meg. A maszkolási kísérletekben általában maszkolóként keskeny sávszélességû fehér zajt használnak és tiszta szinuszos hang hallásküszöbét vizsgálják különbözõ idõben és frekvenciákon. Az egyidejû- és az idõleges maszkolásokra a 34. és a 35. ábrán láthatunk példát. Az ábrákból fontos következtetéseket vonhatunk le. Elõször is, az egyidejû maszkolás akkor a leghatásosabb, ha a maszkolt jel frekvenciája megegyezik, vagy nagyobb, mint a maszkolóé. Másodszor, míg az elõre irányuló maszkolás jelentõs ideig hatásos azután, hogy a maszkoló elhallgatott, a vissza irányuló kevesebb, mint 2-3 ms -ig él a maszkoló megszólalása elõtt. 3.2.3. Kritikus sávok A kritikus sávok ötlete a fül azon tulajdonságából adódott, hogy a hallható frekvencia tartományt alsávokra osztva analizálja. Az egy kritikus sávon belüli frekvenciák hasonlóak a fül érzékelési tulajdonságaihoz és más kritikus sávoktól elkülönítve dolgozzák fel õket. A kritikus sávokat hallási kísérletekkel határozták meg, és levezethetõk a belsõ fülben található érzékelõ cellák elhelyezkedése alapján is. A kritikus sávok felfoghatók úgy, mint a fül által használt frekvencia sáv. Alacsonyabb frekvenciák esetén sokkal keskenyebbek ezek a sávok - tulajdonképp a kritikus sávok 3/4 része 5 kHz alatt található. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb frekvenciákból több információt kap a fül, mint a magasakból. A digitális hangtömörítõ algoritmusok a tömörítéshez jelentõs mértékben hasznosítják a pszihofizikai jellemzõket az idõ-frekvencia tartomány átalakítás és a bit kiosztás során.

Már mikről?