miguel

szia a kérdés hogy mi a problémás frekvencia fogalma a te értelmezésedben? RT60 méréssel remekül meg lehet határozni a különböző frekvenciasávokban a lecsengési időt, amit össze lehet vetni nemzetközi ajánlásokkal(BBC, AES EBU) vagy saját igényekkel és az alapján betervezni elnyelést. ezzel a módszerrel indukálni lehet ha valahol probléma van a teremben (pl látszik hogy 80 Hz-es sávban 7 sec a lecsengés, miközben minden más frekvenciasávban 1,5 sec akkor valszeg valami gebasz van), de mindenképpen több adó és vevőponton kell mérni! amennyiben biizonyos frekvenciákon erős helyfüggést érzékelsz az kellemetlen...azt jelenti hogy bizonyos frekvencián állóhullmáok alakultak ki. a problémás frekvenciákat csak a kisfrekvenciás tartományban tudod meghatározni (Schröeder frekvencia alatt), mert ott a modális viselkedés dominál vagyis a problémás frekvenciák elkülönülnek (de a különböző módusok eshetnek nagyon közel egymáshoz). RT60 méréssel is lehet problémás tartományokat meghatározni ha tercsávosan mérsz (ha nagyobb frekvenciafelbontással akkor meg pláne.) egyébként meg móduselemzés kell, nem pedig mérés. ez egyszerű ha téglatest alakú a szoba és rohadt bonyolult ha nem. neten vannak ingyenes online moduselemző oldalak, legjobb barátod a google, de vkinek már belinkeltem a forumon egyszer. vagy van még a parasztmódszer: fogsz egy sinus jelet és hertzenként növeled a frekit, közben meg mászkálsz és hallgatózol. ha valamelyik frekvencián azt tapasztalod hogy a szoba egyik pontján eltűnik, a másikon meg jó hangos a jel akkor bizony ott találtál egy módust. a kérdés hogy mit csinálsz ha bármelyik módszerrel is meghatároztad a problémás frekvenciát, vagy frekvencia tartományt....

általában lehet hozzájuk kapni gyárilag ajánlott ragasztót is ugyan ott. fogod és felragasztod egy méretre vágott bútorhátlapra/rétegelt lemezre és azt felfúrod a falra.

Mi készítünk rezonátorokat. Keress meg privátban ha érdekel

hát a sarok geometriáját meg tudja változtatni de ennek hatása kb elhanyagolható. hacsak nem méteres nagyságrendű méretekkel rendelkezik a cucc kiterjedése. egy 100 Hz-es jel hullámhossza 3,4 m. egy 20-30 cm átmérőjű kartonhenger homokkal töltve nem sokat ér ellene...csak a rezonátor tud működni ilyen frekvenciákon (vagy 1-2 m vastag szivacsburkolat, de arra viszonylag ritán van lehetőség a laboratóriumi szabad hangterű helyiségeken kívül)

a gyári elemek általában kimerülnek a kül vastagságú szivacsokban, amik piszok drágák...cserébe nem feltétlenül érik meg az árukat. legalábbis csak szivacsokkal nem lehet jó akusztikát csinálni, sőt....csak szivacsokkal kezelt helyiségben a probléma nem szűnik meg, csak átalakul. erre nagyon egyszerű a magyarázat. a nyitott pórusú elnyelők vastagsága meghatározza azt a frekit ahol még hatékonyan működik a cucc: ez az adott frekihez tartozó hullámhossz negyede (mert a visszavert hanghullám részecskesebességének a visszaverő felülettől mérve a hullámhossz negyedénél van maximuma, ezért az elnyelés is itt lesz maximális). könnyen kiszámolható, hogy egy átlagos, 5cm vastag szivacs esetén 340/(4*0,05)=1360 Hz az a freki ahol még a maximális az elnyelése (ami ugye e felett sem 100%, általában kb. max. 80% ), ez alatt pedig drasztikusan csökken. a tapasztalat is ezt mutatja...szóval a szivacs nagyszerű tud lenni a nagyfrekvenciás utózengési idő beállítására, csörgőviszhang megszintetésére, stb...de ahogy a zenében is több hangszer együtt alkot egy egységet, az akusztikában is több fajta panel együttes használata oldja meg a problémákat. másik nagy misztikum a sarokszivacs....fenti számítást követve ezek se mennek nagyon 200 Hz alá. a homokkal töltött papírhenger és egyéb csodamegoldások pedig akusztikai placebok. a könyvespolc viszont működhet. el is nyel, diffúzornak is jó lehet, de kisfrekin ez se oldja meg a bajokat. arra rezonátor kell. abból gyárit 1x láttam, de semmi műszaki info, cserébe kb 200euro volt 1m2 és ugye vagy arra a frekire volt hangolva amire xy-nak vagy nem. kimérni sem nagyon lehet a rezonátorokat (nincs olyan zengőtér ahol 100-150 Hz alatti tartományban diffúz teret tudnának csinálni), szval kicsit nehéz ügy, de ha jól van méretezve és gondosan van válogatva az anyag + oda van figyelve a gyártásnál akkor elég jól tudnak működni. legalábbis amiket mi csináltunk eddig az eléggé hozta a papírformát.

szia az én tapasztalatom az hogy 20nm alatt nehéz jó akusztikát csinálni, 8 nm-es helyiségben keverni pedig borzalmas lesz (a mélyhangokkal nagyon fogsz szenvedni, búgni fog, helyfüggés lesz...). ha a feljátszó helyiség amúgy is "süketre" van tervezve, akkor azt válsztanám a kisebb szobának. én a raktárat valahova elvarázsolnám:) de te tudod, hogy mire van lehetőség. szval csak halkan jegyeztem meg ezeket léghang: levegőben terjedő hang testhang: a merev szerkezetekben (falakban, födémben) terjedő hang, amely a szerkezetek rezgése következtében megmozgatja a szerkezettel határos levegöréteget és az így lesugárzódik a környezetbe. a falakat vagy közvetlen mechanikai gerjesztés (pl cipőkopogás, mosógép centrifugálás közbeni rázkódása, basszláda rezgése) vagy az őket érő léghang (hángosán szól a zsenye) hozza rezgésbe. falaknál hangszigetelés szempontjából 1 dolog számít: a négyzetméterenkénti tömeg. minél nehezebb a fal, annál nagyobb a hanggátlása. 2 bevett eljárás van ilyen esetre: 1. silka falazóelem. ez egy nagy fajlagos tömegű mészhomok tégla és nagy a hanggátlása. cserébe nem túl olcsó és nem árt egy kőműves 2. gipszkarton. ez ugye száraz építőanyag, nincs vele annyi kosz és egyszerű földi halandó is elvileg képes a kivitelezésre. elvileg:) mert ugye ha nagyobb mértékű hanggátlást akarsz akkor szükség van rétegezésre, ahol már nagyon sokat számít a kivitelezés (rétegek átlapolása, bordák toldása, bordatávolság, egyes rétegek esetén a csavarok távolsága és száma, rögzítés, gk lap kiválasztása, szálas szigetelő kiválasztása és elhelyezése, esetleges nagy belső csillapítású anyag a rétegek közé, megfelelően rugalmas csatolás a merev falszerkezethez...). a gyártók kivitelezési füzetkéi ezeket az infokat nem tartalmazzák és a kivitelezők se akusztikusok ezért álatlában lövésük nincs arról, hogy akusztikai szempontból mi számít egy ilyen falnál. nyílászárók esetén nagyon fontos hogy ne legyen rés, hézag stb! ha ilyen probléma nincs (normális a kivitelezés), akkor a nyílászárók hangszigetelését alapvetően az üveg hangszigetelése hantározza meg. erre áltlában vannak a katalógusokban adatok (Rw súlyozott légahnggátlás, de vigyázz mert ez egy súlyozott érték, ami sok bűvészkedés és görbék egymásra tolása után jön ki és végül egy500 Hz-en leolvasott érték, szóval 100 Hz-en ne számíts akkora hanggátlásra mint ami a katalógusban van). érdemes többrétegű üvegezést alkalmazni, az üvegrétegek vastagságát laminált üvegek alkalmazásával célszerű növelni, kerüld a nagy és összefüggő üvegfelületeket(2,7nm-nél nagyobb ne nagyon legyen mert akkor már romlik a hanggátlás)... ha nagyon nagy hanggátlásra van szükség akkor célszerű ajtóknál zsiliprendszerben 2 ajtót alkalmazni. live és controll room közötti üveg esetén az egyik oldalon lehet ferdén az üveg, így nem tud a két oldal között állóhullám kialakulni... a kazán nem tudom mennyire zajos de annak az elvásztása egy gondosan megcsinált gk fallal biztos megoldható, hacsak nem egy ipari jellegű cucc.

húú srácok bocsi de itt van egy kis erdő a fejekben. a gipszkarton azért jó hangszigetelő megoldás mert a fajlagos tömege (kg/m2) viszonylag nagy amelett, hogy a fajlagos dinamikai merevsége kicsi. a rétegelést azért alkalmazzák (illetve azért előnyös), mert így a dinamikai merevsége nem változik az eredő szerkezetnek, a fajlagos tömege viszont duplázódik és ugye a tömegtörvény alapján ez határozza meg a szerkezet hanggátlását. amennyiben merevítjük a szerkezetet akkor a hanggátlási görbe ún. "határfrekvenciája lefelé tolódik, a szerkezeti elemeken keresztül (bordakapcsolatokon keresztül) terjedő hang kevésbé csillpaodik és emiatt jelentősen csökken a hanggátlás. ennek semmi köze ahhoz, hogy 1 rétegben eltörne meg ilyesmi.... az viszont nagyon fontos, hogy több réteg esetén már nagyon sok dolgot kell kivitelezésnél megfelelően csinálni, hogy a 2 rétegnek legyen is értelme (bordatávolság, egyes rétegek esetén megfelelő csavartávolság, átlapolás helyes megválasztása, megfelelő rögzítés, stb...). ha ezek közül valamelyik vagy több is helytelenül valósul meg, akkor nagymértékben romlik a szerkezet hanggátlása! jól kivitelezve viszont az 1 réteghez képest jelentős a javulás az OSB a gk lapokhoz képest merev anyag, fajlagos tömege viszont hasonló, emiatt nincs sok értleme gk falba építani. általában valamilyen rugalmas és a gk lappal összemérhető, nagy belső csillpaítású anyagot szoktak berakni a rétegek közé (pl Tecsound nehézgumi, aplomb lemez, ólom lemez,...) emelett fontos figyelembe venni, hogy az előtétfalak esetén a meglévő merev épületeszerkezet meghatározza az előtétfallal elérhető maximális hanggátlás javulás mértékét! amennyiben a szerelt szerkezet helyiségek elválasztására épül (nem előtétfal, hanem elválsztó), akkor viszont a kerülőutas hangterjedést kell számításba venni, mert hiába építesz 60dB súlyozott léghanggátlású gk falat, ha a födémen átmegy a hang... apropó: az építőanyagok esetén megadott súlyozott léghanggátlási szám (ami lehet helyszíni, vagy laboratóriumi és a kettő ugye nem egyenlő) egy viszonylag bonyolultan meghatározott adat, ami egyszámadatos jellemző és 500 Hz-re vonatkozik, vagyis nem hordoz információt arról, hogy ennél kisebb vagy nagyobb frekvencián milyen a szerkezet hangszigetelési tulajdonsága (alapvetően kisebb frekin a hanggátlás is kisebb, nagyobb frekvencián viszont nem ilyen egyértelmű, mert a határfrekvencián van egy beszakadás a hanggátlás görbén. koincidencia stb...) uff

szia nincs sok minden a témában: mindkettő akusztikailag egy kemény felület, vagyis visszaverő. ebből kifolyólag mindegy, hogy melyiket használod. a padlóburkolatok közül a szőnyeg el tud nyelni hangot nagyfrekvencián, de ez is függ az anyagától, vastagságától... a fizikailag kemény burkolóanyagok a födémre ragasztva vagy más merev módon rögzítve is kemények maradnak, nem lesz belőlük rezonátor meg semmi ilyesmi. a parketta, a hajópadló, a laminált padlólap, a pvc, a nyers beton, a járlólap stb... elnyelési tényezője kicsi érték és nagyon kis szórást mutat (a beeső hang néhány %-át nyelik el)

lehet üvegtéglázni, amire figyelni kell az egyedül az, hogy az üvegtéglára ritkán szerelnek bármit. ha akusztikai paneleket akarsz később felhelyezni a falra akkor a kritikusabb felületeken kerüld az üvegtéglát (hangmérnök mögötti, hangfalak mögötti felületek, első reflexiós pontok...)

szia az építőanyag alapvetően a hangszigetelést fogja befolyásolni: minél nehezebb az építőanyag, annál nagyobb a hanggátlás. tipikus nagy hanggátlású anyag a mészhomok tégla (Silka). üreges tégla esetén a lamellák iránya számít, tehát azok közül nem mindegy mit veszel. födémnél ugyan ez a helyzet: 20 cm vasbeton födémmel már egész normális léghang és lépéshanggátlást lehet elérni. 90 fokos sarkokkal nyugodtan lehet dolgozni, legfeljebb utólag a helyiségben lecsapsz pár sarkot, vagy felraksz hangvetőt (utóbbi ritka, külföldön is csak nagyobb helyiségek esetén szokták alkalmazni stúdiókban). a kocka formát kerüld, lehetőleg az oldalak ne legyenek egymás többszörösei. hungarocelt szintén kerüld, akusztikai szempontból nem használható semmire... a hajópadló nem kimondottan akusztikai burkolat, lehet sima parketta, szőnyeg, járólap... ha kell komolyabb segítség, akkor keress meg nyugodtan