A/D

a matrixbrute gyakorlatilag képtelen bármiféle klasszikus szinti hangra, fundamentálisan különbözik bármely eddigitől. ettől még nem rossz vagy jó, csak nagyon más.

Én ezt személyesen próbáltam mikor bejelentették. Szerintem nincs jól kitalálva a hangszer és ahogy a demóból is hallod, nem szól sokkal különlegesebben mint egy tetszőleges vintage poliszinti. Vagy említhetném a mai polifónokat. Teljesen klasszikus hangja van, semmi új. Lehet hogy csak én vagyok, de én már egy picit unom ezt.

Megjött a boltba az Arturia Matrixbrute. Azt sejtettem hogy a kezelése forradalmi lesz, de azt megközelítőleg se, hogy a gyakorlatban ez mit jelent, ahogy azt sem hogy mennyire király hangjai vannak. Egyáltalán nem akartam ilyet, de félek, hogy elkerülhetetlen. Cikket tervezek róla írni. Annyit elárulok, hogy a videók abszolút nem adják vissza azt az élményt, ahogy a hangszínt el tudod vele tekerni. Fényévekkel jobb élmény, mint amire gondolsz. Következésképp sajnos hazajött velem ez az egy darab ami érkezett...

Illetve Clarett 8 pre tesztelve általam: Sajnos azt kell mondjam hogy a cikkem megfogalmazása talán jóval kritikusabb az optimálisnál, de a lényeg kiolvasható belőle. Valószínűleg úgy próbáltam ellensúlyozni az ízléstelen marketingjüket, hogy átestem a ló túlsó oldalára.

Kicsit szégyellem, de nálunk nincs fent még az Apogee Elementje. hamarosan azért megtörténik. http://www.apogeedigital.com/products/element

igen. a saffire kb a scarlett hangminősége, viszont a firewire okosabb mint az USB, ott a CPU-load kérdés nem ennyire "éles". viszont ott meg több csatorna van, szóval végeredményben nálad a TB legalább annyira javallott mint a Scarlett esetében. azért a Clarett nagyon más színvonalon lett megépítve, az ott nem csak egy csatolónyi difi.

Én is mértem a latency performance-ot (ld a cikkemet az arányokról, igaz, abban nem Clarett van, hanem TB részről Apollo, de...). A Thunderbolt stabilitásban -érzetre- jobbnak tűnik. Azt már leírtam hogy az USB adatátvitelben a CPU is játszik míg a TB intelligens periféria (kicsit mint az IDE vs SCSI), de mindent egybevetve hogy kinek éri meg a nagyobb teljesítmény az ötszörös árat, az eléggé szubjektív. A másik dolog amit érteni kell, és ez a csapda, hogy a natív plugineket futtató hangkártyáknál a szoftverek is okoznak latencyt, jellemzően LÉNYEGESEN többet mint a hangkártya latencyje. A plugin nyom mondjuk 10ms pluszt, a thunderbolt kártya előnye meg mondjuk 5. Olyasmi ez mint a karbonvázas bicikli, ami háromszoros árért ad fél kiló súly előnyt, mindezt úgy, hogy rajtam van mondjuk 10 kiló plusz, ha ez így érthető. Na EZÉRT használok Apollót amúgy (a stratégiám az, hogy a natívokból olyat használok csak szinte ami 0 latency, a többit meg rátolom az apollo dsp-re). Felvételkor a felvételi csatornán nem lehet késést okozó plugin, mert akkor meg rossz helyre rakja le a take-et, ezen sem segít pusztán az, ha a hangkártyának kicsi a latencyje. Mondom, mindent egybevetve a Clarett azért éri meg, mert a Scarlettnél gyorsabb ÉS jobb a hangminősége.

igen. emiatt viszont nem biztos hogy megérné. de vedd hozzá hogy a Clarett hangminőségben maga mögé utasítja a Scarlettet nem kicsit.

Nem tudok vitatkozni az általad leírtakkal. Gyakorlatilag leírtad azt, amit ezekben a hangfalakban kifogásolni lehet, elérted a határukat. Ez a legtöbb embert nem zavarja, viszont pont ez az oka, hogy van, aki ezeknél drágább hangfalat vesz. Ha jót akartok, vegyetek ATC-ból passzívat. A kifogásaidat ismerve a 8050-et végképp nem javaslom. Van még egy NS10, még egy harmadik párat nem raknék fel, inkább menjen a 8040 és helyette valami, ami jó kompromisszum lenne nekem. Nem vagyok típus függő, jöhet bármi A Focal szimpatikus pl... De bármilyen ötletet szívesen veszek, azután meghallgatom valahol. A sokmonitoros lehallgatásokat nem támogatom, mert több pár hangfalat lerakni egy helyre az egyik legkeményebb kihívás. Kettő között is az egyik szerencsésebb helyen lesz, melyiket fogod odarakni? Na ugyanez háromnál milyen. A Focal nem jobb a Genelecnél, viszont népszerű a K+H 120.

írták hogy szerverhiba volt, elhárították. most oké?

másnak esetleg?

csakhogy a kérdés ilyen formán félrevezető és eredetileg se így szólt. egy hangkártya szólhat másképp KÉT GÉP között BIZONYOS FELTÉTELEK ami SPECIÁLIS ESETBEN esetleg szabad füllel hallható is. egy szélsőséges eset lehet, ha az egyik hardver hibás. A kérdés az volt, hogy DRIVER miatt lehet-e különbség. Ha nagyon kötjük az ebet a karóhoz, driver miatt IS lehet különbség. Pl. véletlenül elrontom a windowsos változatot, ami mondjuk kihagy egy mintát időnkét. Mindenki képzelje el magában ennek mi a valószínűsége és egyáltalán fog-e ebből bárki bármit hallani. Jobb helyeken azonban műszerrel csekkolják az átvitelt (Prism, Apogeenél biztosan mérik hogy dob-e el mintát a rendszer) A konkrét kérdésedre a válasz pedig az, hogy a hangkártya esetében a driver nem csinál semmit. Nagyon konyhanyelven azt teszi, hogy a memória egyik részéből átpakol adatokat egy külső puffermemóriába. Emiatt majdnem olyan szintű problémáról beszélgetünk, hogy MAC-en vagy PC-n "jobb minőségű" a fileok átmásolása. Az időzítést (sampling clock) pedig már a hangkártya hardvere csinálja. Most amit leírtam abba persze bele lehet kötni (én is képes lennék erre), de az kimerítené a szőrszálhasogatás fogalmát, és sehova nem vezetne. Ehhez képest a korrupt tesztekről elég csak annyit mondanom, hogy 100 emberből kb 99 nem tudja hogy kell egy tudományos tesztet lefolytatni, és nagyjából 98 nem is érzi ezt fontosnak ("belefér"). Úgy veszik, hogy a tesztkörülmények lazán foghatók és azok "megfelelőek". Tévesen. A korrupt tesztbe az is beletartozik, hogy a hallgató információt kap arról, hogy most épp Windows vagy OS-X fut előtte. Erről írtam cikket, az agyunk minden információt felhasznál arra hogy különbséget találjon. és ha adunk neki infót akkor fog is találni, lévén nem vagyunk képesek egy teljes zenei spektrumot hallgatni, pl. vagy frekvenciára, vagy amplitúdóra, vagy időre figyelünk, és azoknak is mindig csak egy részére (pl. hi-hat). Ehhez add hozzá a 2 másodperces memóriánkat és az, hogy a tesztelők meg szokták-e engedni azt, hogy a vizsgáló elmozduljon akárcsak egy picit is. És akkor még hol vagyunk olyan emberi tévedésektől, hogy mondjuk iTunesben vagy a master sínen véletlen bekapcsolva maradt egy EQ, vagy megfordult egy fázis valahol. És mindezt honnan tudom? Onnan, hogy ha a kérdés komoly lett volna, akkor így hangzik: "srácok, lehetséges az, hogy X hangkártya egyik OS alatt másképp szól mint a másik alatt?". Ez kb úgy dönthető el fülre, hogy egymás mellett fut két ugyanolyan gép, két ugyanolyan hangkártyával, és A/B switch-csel hallgatjuk a két rendszert. Mert ha van is különbség, nem lényegtelen, hogy azt hallom-e. Például azért, mert ha ugyanazon a gépen kétszer elindítod ugyanazt az audiót, akkor műszeresen lesz különbség a mikro-nano jitterek miatt de megnézném azt aki azt hallja. Érted már mire írtam hogy szőrszálhasogatás? Ha nem hallok különbséget fülre, akkor a nulltesztre semmi szükség nincs, az akkor érdekes, ha én nem hallok semmit de mások igen Töfi: a te esetedben a nullteszt nem fog működni, icipici különbség lesz, és akkor ott vagy ahol a part szakad: viszgálni kell hogy az hallható-e. Az viszont működhet, hogy felveszed az egyik kimenetet és a másikat is, és a tesztalanynak valaki kapcsolgatja A/B-ben az eredményt aki írja papírra mit hall. Ha az illető hezitálni kezd akár két másodpercet is az egyes részeknél, már be se kell fejezni a tesztet.

nem azt állítom hogy nem volt különbség a tesztetekben hanem azt, hogy valamit a teszt során elrontottatok. ez lehet beállítás vagy lehet hibás teszt. hibás teszt pl. az is, ha a két hangkártya közötti átállási idő töb volt mint 2 másodperc, vagy ha a hallgató eközben 1 centit is elmozdul. csak mondom. erről írtam egy elég komoly cikket. én írtam már hangkártya drivereket, pontosan ismerem a mechanizmusát a dolognak hardver oldalról is, szóval kb nem lehetséges az, hogy másképp szóljon. ha ez így lenne, akkor arról beszélgetünk, hogy két pc-n sem szól egyformán ugyanaz a hangkártya (aminek még mindig több értelme van mint pl. a másképp szóló USB kábeleknek apropó ). Ezt elfogadom (biztos létezik olyan szutyok alaplap vagy táp ami már hallható különbséget okoz adott hangkártyánál), de akkor nem arról beszélgetünk hogy WIN és OS-X driver okozza a különbséget, ha érted mit mondok. Engem amúgy abszolúte nem érdekel ki gondolja hitelesnek amit írok, viszont ha néhányan megnyugszanak a válaszomtól, ők jobban fognak járni, a többiek meg szoronghatnak tovább

Kizárt. Ha valami ilyen történik az júzer error.

Még egy fontos szösszenet, ez 2016-os tapasztalat. A zárt ládák nagyon jól működnek rossz akusztikájú helyeken. Azokat ha rátolod a falra még jót is tesz nekik, viszont a reflex hangfalak még önmagukhoz képest is buflábbak lesznek. Amúgy a reflex portok működéséről egy csodás cikk van a leguccsó soundonsoundban az új Pioneer koax monitorok cikkben. Konkrétan a portok középtartományra gyakorolt torzításáról szóló részre gondoltam.

szívesen lerajzolnám és bemutatnám hogyan terjednek a mély hangok és miért nincs hatással rájuk a port iránya, most be kell érnetek azzal, hogy alapvetően nem. a hangfal távolsága a faltól számít, és előljáróba annyi, hogy a hangok úgy fognak visszaverődni, mintha az aktuális forrásuk párja lenne a falon túl is, ahol a fal a tükörtengely. (megint, mindez akkor, ha ez a távolság nem nevetségesen kicsi, pl. a fal teljesen letakarja a portot)

nincs! (most nem arról beszélünk hogy a hangfal egy centire van tolva a faltól)

Köszi a VPC tippet, gyanús, hogy ez be kell kerüljön a portfóliónkba, csupa jókat olvastam róla. Ugyanakkor a belinkelt videóban a Pianoteq jellegtelen, modern hangja pont a nyitó Piano Sonataban nagyon szerencsétlenül jön ki. Egyszerűen rossz az összbenyomás. A Nord PIano 3 egykét héten belül itt lesz. Nem lesz olcsó, viszont zongoraemulációban ez már tényező lehet (kiváncsi vagyok olyanok véleményére akik értenek is ehhez). Mert hogy a Nord Stage egy hibrid hangszer, ami elsősorban akart electromechanikus hangszereket szimulálni, a zongora csak második ötlet volt, ehhez alkalmazodik a billentyűzete is. Kész csoda, hogy ezek ellenére összehasonlítási alapot képez zongoraszimulációban, pedig amiben valójában nincs vetélytársa, az pont az electromechanikusok. Mindemellett viszont a hangkönyvtára elbűvölő, és példás. Mondjuk ilyenek okán: http://www.nordkeyboards.com/sound-libraries/nord-piano-library/chris-maene-collection/mozart-fortepiano-chris-maene

A cikkemet veheted úgy, mint ismeretterjesztő írást pár olyan dologról amit tudok, és amiről tudom hogy nem evidencia. A Nord Piano 3-at csak a példa kedvéért hoztam fel mint technikai újdonság, bár triple sensort már láttam a Kawaiban talán. A többség számára biztosan új lesz, és játékélményben is komoly előrelépés, főleg hogy ott van orgona, csembaló meg ilyen reménytelen hangszínek ami ennek mind veheti hasznát. Azt biztosan állíthatom hogy ezt a MIDI keyboardok jelenleg nem tudják ezt a fajta érzékelést, és nem vagyok biztos abban, hogy ez leesett mindenkinek, mert nem lényegtelen. 12 velocity sok vagy kevés azt mindenki eldönheti: ha valaki hallja hogy éles váltás van dinamikában, annak kevés, aki nem, annak meg elég. Eleve próbáld ki hogy szándékosan tudsz-e 8 zóna tartományban fixen játszani.

1) szerintem nem kell 12 különböző velocity. viszont lehet pedal down sample meg release sample. de mindegy is 2) a nord saját veszteségmentes tömörítő algoritmust használ, ami nagyon durván összenyomja a hangot. de ez is mindegy.

Gyűjtsük össze melyik midi billentyűzetnek van felső és alsó triggerelésre képes mechanikája: . . . Biztos megnéztétek azt a videót 1:35-től amit belinkeltem? Nem véletlen küldtem be: már korábban kaptunk olyan kritikákat, hogy az eddigi midi keyboardokon nem lehetett elég gyorsan játszani. Szerintem ezért.

szerintem mindenki érti miről van szó. ha ez egy szakmai kijelentésnek számít, akkor inkább vádoljanak marketinggel

A hangkönyvtár mérete sem feltétlen meghatározó. Hogy kinek melyik szoftver, vas hangja tetszik döntse el maga, az ízlés privát ügy. Viszont lebeszélnék bárkit arról, hogy a nagyobb méret miatt automatikusan feltételezze hogy az akkor jobb is. Pl. ez a Cinesamples demó azért ekkora, mert minden mikrofon hangját külön rögzítették. Értelemszerűen több mikrofonállástól az egyes mikrofonállások minősége nem lesz jobb, csak a lehetőségek száma nő. Most ezt a méret vs minőség összefüggésére írtam mint példa.

Még mindig felteszitek ezt a kérdést nekünk, legutóbb pl. hangminta alapú szintikkel kapcsolatban, ezért ezügyben egy kis útba igazítással szolgálnánk Az első számú tévhit a konvertereknek tulajdonítja ezt. Bár tény, hogy hangkártyából lehet komolyabbat kapni annál, mint amit a hangszerekbe raknak, jelentőségük minimális a többi okhoz képest. Az élmény három fő tényezőn múlik, és ebből az első számú természetesen emberei: ahogy két felvételen se ugyanúgy szól a zongora vagy dob, és egyiken tetszik, a másikon kevésbé, itt is a fő szerep a hangmérnöké: annak ízlése, technikája illetve hogy minek a hangját veszi fel és hol a legjelentősebb tényező. Hatás szempontjából a másodlagos lehet a hangszer képessége, jelesül hogy a statikus mintát milyen módon tudja variálni (szintézis motor), ehhez kapcsolódóan pedig a programozó képessége, hallása, találékonysága, zenei képzettsége. A harmadik szempont pedig a billentyűzet. A MIDI keyboardok általános értékekre vannak beállítva, a fizikai eszközök billentyűzete pedig minden szempontból hozzá van igazítva az abban levő mintákhoz. Tehát pontosan azokat a reakciókat adja, amire a hangszín programozója gondolt, illetve kezel olyan extra paraméterekkel is rendelkezhet mint mondjuk a Nord Piano 3, amely hangszíntípusonként eltérően veszi figyelembe a megszólalás és az elengedés pozícióját a leütött billentyűn. Érdemes említeni, hogy a MIDI billentyűzetek MIDI jelekkel üzennek a szoftvereknek, tehát mondjuk 10 leütött hang első és utolsó eseménye között már nagy távolság is lehet (soros kommunikációról lévén szó), főleg ha aközé kontroller (aftertouch), vagy realtime adat (pl. MIDI clock) kerül, míg a belül összedrótozott vason egy tíz (vagy max polifóniányi) tökegyszerre leütött billentyű is pontosan képes egyszerre megszólalni. Ezen a videón 1:35-től lehetne látni a Nord Piano 3 speckó működését. Pl nem kell teljesen felengedni a billentyűt a hang újbóli megszólaltatásához, és még egy csomó nyalánkság: A fentiek alapján érthető, hogy a konverterek közti nüansznyi különbség tényleg elhanyagolható e három szemponthoz képest, sőt, ronthat is a helyzeten, amennyiben a minta minősége nem túl jó: ekkor mégjobban hallhatók lesznek a hibák.