A/D

És én tehetek arról, hogy az oldal szerkesztői azt hiszik, hogy az USB ugyanúgy működik mint a digit audio szabványok (pl. AES), nevesen hogy wordclockot vagy annak megfelelő órajelet továbbít?  Rendszerint egy kibaszott bufferbe kerülnek az adatok, ahonnan a konverter a saját órajele alpján kiszedi a szavakat.  Mert a proci és a hangkártya rögtön össze vannak kötve wordclockkal, igaz? Idióták. Üvölteni tudnék a fájdalomtól. Meghallgattam rohadék drága USB kábeleket semmi különbség nem volt a gyári sima kábelekhez képest, de olyan volt már, hogy valaki úgy magyarázott nekem a magasak minőségéről, hogy meg is jegyezte, hogy neki papírja van arról hogy nem hall magasakat. Nem érted amit írok, igaz? Nem a te hibád. Mindenki magára vessen ha elmeroggyantakkal áll le vitázni.

Jitter az USB kábelen....mindjárt megmarom magam. 

2 órája írta Instrument:

Hát ez nem így van az én tapasztalatom szerint. Volt olyan, hogy Rega audiofil erősítő a saját spéci tápjával szólt, ahogy szólt és szűrős táppal sokkal jobb lett a hang. A tápkábelek hatása nem az energia betápban, hanem a zajszűrésben számít. Ki kéne próbálni ezt is... : )

 

ne vegyük ezt a jobban szólást ténynek. erről szól a cikkem.

jól emlékszem, te jártál bent nálunk? rajtad kívül senki nem hallott különbséget az usb kábelek között.

1 órával ezelőtt írta draco draconis:

Én a gitáros dolgokhoz csak annyit értek, hogy ott sokszorta nagyobb vuduzás megy mint szinti témában. Tényleg nem értek hozzá, de röhögni el szoktam járni, amikor elkezdik osztani az észt, mint a kavicsos hifisták.

Viszont ami ettől fontosabb, a DM12 a Thomann szinti eladási listájának élén van. Valamiért ...

 

vagyis a DM12 a világ legjobb szintije a kaphatók közül. érvelés 2017-ben.

én itt kiszállok tisztelettel. (az első topic amiről leiratkoztam ezen a fórumon ever)

Épp most írta draco draconis:

Ettől nagyobb vudu - jut eszembe - a hegedű piacon megy még. 

Énhallottam egy eredeti Stradivariust meg egy kópiát A/B tesztben - csak a javító mester és én hasonlítgattam (én nem tudtam melyik az eredeti). Hát nekem a kópia sokkal jobban tetszett. Annak csak 3.2 milla volt az ára. Az eredeti meg 200.000 Euró körül. 

Emlékszem, egy nagyon sznobnak látszó nő bejött, és találomra próbálgatta a hegedűket. Nos a kópia is ki volt neki téve, az tetszett neki a legjobban. Meg akarta venni, de amikor megtudta az árát, lesápadt szegény, mert neki csak 800e volt erre.

És ha tudta volna, hogy az előállítás 50e forintot se ért el annak a hegedűnek még jobban lesápadt volna ... igaz, nem olyan gyakran vesznek nem gyárban készített, mester által egyedileg készített hegedűt...

 

ilyen a szinti világban is van. általában nem ők állítják elő azokat a dalokat, amire más is kíváncsi.

ízlést nem lehet pénzért venni. (és ezt most nem a példára értettem, hiszen ott sem voltam és én se értek a hegedűkhöz, csak felhívtam a figyelmet arra, hogy a példa rossz)

tessék, nincs messze az idő, amikor csupa behringer márkájú retrószintikopik lesznek csak

https://ask.audio/articles/behringer-reveals-arp-2600-and-oscar-synth-clones

Ekkor: 3/11/2017 at 8:52 írta SY77:

Ha csak közel lesz olyan jó, mint egy igazi Minimoog, szerintem bőven megéri.

 

 

 

érdekes erre készülni főleg miután a KT1176-ot lenyomták a szoftverek tesztben (az itteni fórumosok tesztelték). azt gondolom a mostani szoftverek közelebb lesznek az eredeti model d-hez mint a behringer klónja. annak a behringernek akinek a legkevésbé sikerült eddig lemásolnia bármit.

én még gyerekkoromban láttam a zsebtévé c. műsorban a hakapeszi maki majom meg a hiszékeny úr sztorijait, ami abból állt, hogy a hiszékeny urat (Szuhay Balázs) könnyen át lehetett verni, mert jobban akart hinni egy számára kényelmes ideában mint hogy a valóságot elfogadná. hiszékeny urak agyonvásárolják magukat kt1176-ból meg "D"-ből ami nem baj egészen addig, míg a tévedésüket nem látva úgy tervezik használni és ugyanarra a funkcióra mint az eredetit. értelemszerűen az járhat jól, aki nem mint valaminek a másolataként fogja fel az adott eszköz, mert ő fogja helyesen használni.

az érvelések teljesen kaotikusak a nemigaz hogy nem lehet tizedannyiból kihozniból a hasonló leszig minden játszik, ebbe kár is belemenni, ezek vélemények, amik megpróbálnak tényként tetszelegni.

tedd fel a kérdést, hogy mire akarnál használni egy ilyen szintit, és rájössz, hogy valószínűleg van jobb alternatíva, csak kényelmesebb elhinni hogy a Behringer pont legyártja hasonlóra a Model D-t, mint utánanézni a dolgoknak.

apropó, még személyesen nem próbáltam de a videó demókból úgy tűnik hogy azért a Deepmind ugyancsak nem tudja azt a varázslatos, meleg világot mint a Juno 60, szerintem köze nincs. ami nem gond szerintem egészen addig, míg valaki Juno 60 pótlékként gondol rá, visszautalva az előző gondolatomra. Ha egy analóg poliszintire lenne csak pénzem, akkor valószínűleg Deepmindet vennék, bár kissé vonakodom, mert nehezen tudok elvonatkoztatni attól, amit Uli Behringer képvisel az alávaló hazugságaival (pl. "azért csinálom hogy az emberek számára elérhetővé tegyem") a döbbenetesen vállalhatatlan ízlésével (nagyon utálom az úgy csúnya tárgyakat amik sima elbaszásból lettek csúnyák. Fogadni merek hogy a Deepmind kinézetét ő tervezte, puszta egoizmus lehet az oka, hogy esztétikához értő embert nem engedtek a közelbe) illetve egyszemélyeben megtestesíti azt a neoliberalizmust, ami jelenleg az elsőszámú felfogatója a világnak, lásd közelkelet. 

Ekkor: 3/11/2017 at 11:21 írta markcoldberg:

Neked és a hozzád hasonlóknak akkor bátran ajánlom a the schmidt-et... esetleg mindjárt kettőt.

már megjelenésekor próbáltam, egy rendkívül unalmas hangszer. vannak hangszerek, amik marhadrágák, de azon kívül, hogy lehet velük villogni, tökéletesen középszerűek hangra. ami hirtelen eszembe jut az pl. a Fairlight CMI vagy mondjuk a Hartmann Neuron és persze a Schmidt.

Nem érted mire gondolt Kurzweil. Kurzweil az ASIC-ról és a félvezetőkről fejlődéséről mondta ezt. Innováció egy chipre felintegrálni egy egész hangszert, de nem innováció távolkeletre tenni a gyártást, ahol ki lehet zsákmányolni a környezetet és a munkaerőt, viszont nem eredményez komplexebb elektronikai terméket. Lényeges különbség hogy az előbbinek direkt következménye a technológiai fejlődés, ami nem igaz az utóbbira, amit Uli is csinál, vagyis nem innovál. Vagy kb annyira innováció mint amennyire a karaoke az.

Elfelejtettem mondani, hogy egyetértek azzal, hogy a verseny innováció segítő tényező, feltételezve hogy a Behringer nem gondolja az épp friss ötletek lenyúlását is megjátszhatónak.

Én Uli Behringer kijelentéseiből kritizáltam néhányat etikai szempontból (plusz a bejelentünk valamit ami még sehol nincs).

1 perce írta draco draconis:

Bocs ha rövid leszek.

Gondoltad volna hogy a MI-nek köze van a vacak minőségű selfi képeket gyártó felszínes buta emberek tömegéhez? Meg az önvezető autóknak? Meg az altavista keresőhöz? A Facebookhoz? Stb?

A Deepmind elég fura is lett volna ha a legcsúcsabb cucc lenne ... az ára az innováció leginkább. Mert tömegek veszik.

 

 

 

 

nekem is megvannak a technológia fejlődéséhez kapcsolódó elméleteim, tulajdonképp ebből élek.

de nem tudom ez hogy kapcsolódik ide.

a Deepmind ára nem innováció. már amennyiben a globalizációt nem értelmezzük innovációként. akkor beszélnénk innovációról, ha ugyanazt a funkciót kevesebb alkatrészekből vagy egyszerűbb összerakással, vagy technológiai újítás révén érné el, de nem ez történt.

6 perccel ezelőtt írta _cutoff:

A szövegértelmezés gondolom nem az erős oldalad. Megismétlem a kérdést, nyomatékosítva a lényeget:  "De egyébként miért is olyan nagy újság egy minimoog KLÓN ?" 

A fejlesztések java modularban történik. OK - milyen fejlesztés az, ami egy őskövület kábelezős, bazi nagy, törékeny, praktikátlan, lassú techre épít ?  Ne érts félre, nem vagyok a modularok ellensége, de 4-5 év múlva olyan halott lesz a dolog, hogy öröm lesz nézni, ahogy a sok brüsszeli fogtechnikus dobálja fel majd bayre ötödáron a moduljait.

 

 

ne sértegess, ne csinálj úgy, mintha te sosem olvastál volna félre semmit. döntsd el hogy kíváncsi vagy-e a véleményemre vagy sem.

5 perccel ezelőtt írta draco draconis:

Nekem volt SE1x. Nem értettem a hájpot ami körülvette. 

nem volt hájpolva. a legnagyobb előadóknál játszott és nem díszletként. egészen kitűnő hangszerről van szó mind feature-ben mind soundban. youtubeon bárki megnézheti miért nem kell ehhez sokat hozzátenni.

23 perccel ezelőtt írta draco draconis:

Lehet hogy magadból indulsz ki, viszont elég sokat foglalkozok ezzel. Nem nyák hegesztéssel, hanem ezzel. Már 15 éve vagy inkább több. Igyekeztem megjegyezni 2006-ban azokat az arcokat, akik akkor nagy arccal kiröhögték az önvezető autók, a mesterséges intelligenciát, a rákot nanorobotokkal gyógyító technológiát, a félintelligens szoftvereket amelyek szoftvereket és mesterséges intelligenciát fejlesztenek és még sorolhatnám miket. Most hangosan röhögök rajtuk. Vajon miért? Az akkori absolute fórumról elég sokan vannak.

 

én arról beszéltem hogy nem tervezel és gyártasz terméket.

amiről te beszélsz az egy teljesen más skill.

24 perccel ezelőtt írta draco draconis:

Csak annyit mondanék hogy inkább figyeljünk és okuljunk. Technológiai bumm van, csak sokan fel sem fogják, fel sem ismerik. Tarthatatlan az az elefántszerű konzervativizmus ami pölö a szintetizátor gyártóknál is van. A Behringer DM12 csak egy első KÖZEPES fecske, figyeld meg.

 

ez túl általános hogy érdemben tárgyalni lehessen róla vagy hogy kitaláljam mihez kapcsolódik.

ha pedig technológiai boomról értekezünk, arra nem biztos hogy a DM12 jó példa, tudtommal semmi újdonságot nem hoz azon túl hohy olcsó. Technológiai boom az lenne, ha szoftverben csinálja ezt meg a Behringer, vagy kitalál bármi tökújat. Mint mondjuk a DSI Pro2, a Moog Sub37, vagy a Matrixbrute. Az innováció legjava azonban modularban történik.

31 perccel ezelőtt írta draco draconis:

Nem értek egyet az itt fórumozó emberek 90%-val, akik mind meg vannak győződve arról hogy azért ennyi a HW ára, mert ennyibe került legyártani. Ez már régóta nem igaz.

lehet hogy akkor mégis félreértettelek. én is erről beszélek. szintetizátort akárki nem tud fejleszteni, sok idő, fáradtságos, szűk piac.

32 perccel ezelőtt írta draco draconis:

Szerinted mennyire lesz egy Model-D -nek életképessége akkor?

Ez jó kérdés. Egyrészt ki fog 20 év múlva zenét hallgatni? Mi van akkor, ha valami nagyobb izgalmat jelent vagy kiváltja azt? Vagy rájönnek hogy miért szeretjük a zenét, és akkor már csak az esszenciáját fogják gyártani? 

A másik a közeli jövőre vonatkozik: szerintem az emberek nem veszik észre, hogy a szintetizátorok élményének igencsak jelentős részét az ergonómiájuk adja. mutass egy midi controllert amin olyan távolságra vannak a gombok mint a model d-n. Azt gondolhatnád tirivális dologról beszélek, pedig ez a titok nyitja.

Jelenleg érdekesebb aspektus lenne tárgyalni azt, amiről szűk körben tartottam előadást, nevesen hogy az analóg szintik popularizálásával a dolog el fogja veszíteni az érdekességét, és még agresszívebben át fogja tolni a kultúrális trendet alakító elitet a modulárok területére. (Popzenében addig lehet eladni valamit amíg az nincs a tömegek birtokában, lásd Cher vs. Autotune). ugyanakkor azt látom egyre gyengébb lemezek készülnek, és a zenélés inkább ilyen homebrew (kézműves) elfoglaltsággá alakul. ahhoz pedig olcsóbb technológia is elég.

A Minimoogot többen klónozták, de csak inspiráció erejéig. Egyik sem szólt úgy mint a Minimoog, sem az SE-1x, sem a Macbeth M3x, sem más szintik.

Az SE1x-nek multimód szűrője volt, szinkron, ringmodulációja, sokkal szélesebb szónikus palettája, de nem szólt úgy.

A lényeget itt mondtad:

1 perce írta _cutoff:

rackes cs-80 klónt tervez piacra dobni - annak a megvalósulására talán még esély is van.

 

A modular világban tisztelik a szellemi tulajdon sértését. Aki megpróbálja, a community csúnyán meghurcolja. Az Intellijel fizet a Metropolisban alkalmazott ötletét, a Random Source tejel Serge-nek, ésatöbbi. 

A CS-80-at nem gyártják jelelnleg. A Model D bejelentése is azért szuper mert nem lehetett kapni (én mindenképp akartam egyet). Klónozzák épp az OB-X-et.

A Behringert is akkor tapsolnám meg, ha mondjuk VCS3-at klónozna vagy olyasmit, ami nem elérhető. 

Egyébként ha lehetne olcsóbban kapni Model D-t, annak örülnék, de a Behringerből kiindulva, hogy még a KT-nek sem sikerült megközelítőleg se lemásolnia a 1176-ot, ez inkább egy illúzió értékesítése a tömegeknek. Nézd meg, ott van a KT1176 az eladási listák élén. Ezek a vevők becsapottak, akik elhitték azt a marketinget, hogy a vas minden esetben jobb, a Behringer erre meg kihozott valamit ami nem plugin.

A Model D lemásolása Behringer árkategóriában borítékolja azt, hogy túl sok kanyart fognak levágni. Remélem a Deepmindet is hamarosan meghallgathatom (amúgy vettem egyet pusztán kíváncsiságból, de sajnos egyetlen percig sem működött, rögtön DSP és voice kártya hibát jelzett, tehát visszaküldtem).

Cutoff, neked meg javaslom hogy próbálj ki egy Model D-t: a kérdésedből kiindulva azt gondolom, hogy még nem hallottál szintetizázort

Ezzel azért van baj. Sorolom:

1) bejelentettek egy terméket ami sehol nincs. Ez azért paraszt. A Deepminddel mennyit csúsztak?

2) Minimoog copy: fail. Valószínűleg nem értik a Minimoog lényegét meg ugye itt elég sok extra dolog van ami nem gyártható olcsón stb. (A Model D esetében pl. a gyártó nem tudta megoldani a modwheel midizhetőségét sem a sound megőrzése érdekében). A méret, az arányok, a játszhatóság minden számít egy ilyen hangszernél. (az AJH minimodot is be lehet állítani, de a Minimoogot sokkal kényelmesebben és gyorsabban és tulképp jobban is).

3) IP fraud. Ugyan azt írja hogy már nem védi szabadalom a technológiát, de arról "becsületesen" hallgat, hogy a Minimoog és a Moog neveket igen. 

Szerintem arra lehet számítani, hogy lesz egy fos Minimoog klón, amit lever a SUB37 (vagy a következő Moog mert istentudja Uliék mikorra készülnek el), vagy a következő Moog szinti. Lesz aki beszopja és ész nélkül süketen vásárol ahol ahogy a KT1176 esetén is láttuk, és lesz aki nem. (A Deepmind esetében egy általános, akármilyen polifón szintit vártunk, de itt most egy egzakt Minimoog klón a kihívás)

Csak mondom, hogy a Minimoog-közeli hangzás már most is elérhető. Úgy hívják hogy Minitaur, és nem is drága.

Azért abban reménykedem, hogy a Behringer fénymásolói nem fognak cégeket tönkretenni, mert nem lesz ki innováljon.

9 órája írta draco draconis:

a Kronos2x-nek a telefonomból kellene szólnia annak az árnak a feléért mint amiért gyártják.

Túl magabiztos kijelentés ez és a hasonlat is rossz. Valójában fogalmad sincs mennyibe kerülhetett az kifejleszteni, se rálátásod, se hozzáértésed nincs meg hozzá.

A Behringer esetén arról van szó, hogy megspórolják az innovációs költséget és gombért gyártják olyan helyen, ahol az emberélet sokat nem ér, ahol nincs környezetvédelmi díj stb. Uli Behringer bátran zsákmányol ki embert, környezetet azért, hogy a fejlett világban nekünk bármink lehessen olcsóért. Hiszen hogyan is lehetne élni Minimoog nélkül, nemigaz?

Illetve Clarett 8 pre tesztelve általam: 

Sajnos azt kell mondjam hogy a cikkem megfogalmazása talán jóval kritikusabb az optimálisnál, de a lényeg kiolvasható belőle. Valószínűleg úgy próbáltam ellensúlyozni az ízléstelen marketingjüket, hogy átestem a ló túlsó oldalára.

Kicsit szégyellem, de nálunk nincs fent még az Apogee Elementje. hamarosan azért megtörténik.

http://www.apogeedigital.com/products/element

igen. a saffire kb a scarlett hangminősége, viszont a firewire okosabb mint az USB, ott a CPU-load kérdés nem ennyire "éles". viszont ott meg több csatorna van, szóval végeredményben nálad a TB legalább annyira javallott mint a Scarlett esetében. azért a Clarett nagyon más színvonalon lett megépítve, az ott nem csak egy csatolónyi difi.

Én is mértem a latency performance-ot (ld a cikkemet az arányokról, igaz, abban nem Clarett van, hanem TB részről Apollo, de...). A Thunderbolt stabilitásban -érzetre- jobbnak tűnik. Azt már leírtam hogy az USB adatátvitelben a CPU is játszik míg a TB intelligens periféria (kicsit mint az IDE vs SCSI), de mindent egybevetve hogy kinek éri meg a nagyobb teljesítmény az ötszörös árat, az eléggé szubjektív. 

A másik dolog amit érteni kell, és ez a csapda, hogy a natív plugineket futtató hangkártyáknál a szoftverek is okoznak latencyt, jellemzően LÉNYEGESEN többet mint a hangkártya  latencyje. A plugin nyom mondjuk 10ms pluszt, a thunderbolt kártya előnye meg mondjuk 5. Olyasmi ez mint a karbonvázas bicikli, ami háromszoros árért ad fél kiló súly előnyt, mindezt úgy, hogy rajtam van mondjuk 10 kiló plusz, ha ez így érthető. Na EZÉRT használok Apollót amúgy (a stratégiám az, hogy a natívokból olyat használok csak szinte ami 0 latency, a többit meg rátolom az apollo dsp-re). Felvételkor a felvételi csatornán nem lehet késést okozó plugin, mert akkor meg rossz helyre rakja le a take-et, ezen sem segít pusztán az, ha a hangkártyának kicsi a latencyje. 

Mondom, mindent egybevetve a Clarett azért éri meg, mert a Scarlettnél gyorsabb ÉS jobb a hangminősége.

23 perccel ezelőtt írta Bendi:

Nagyon felpiszkálta a fantáziámat a Focusrite Clarett 4Pre. Viszont egy fontos kérdésre nem igazán találok választ "a neten":

Sok plug-in, szoft-hangszer, jóval kevesebb "audio-file", "vas hangszer" használata esetén van-e jelentősége a thunderbolt csatlakozásnak? Mert hogy a plug-inekkel, szoft.hangszerekkel a proci dolgozik a számítógépben, nem a hangkártya.

Leegyszerűsítve a kérdést: egy soksávos projekt esetén, amiben jellemzően szoftok vannak, többet tud-e a Clarett 4Pre egy Scarlett 6i6 (1.st gen)-hez képest latencyben? Érdemes lecserélni? (A Scarlett 6i6 nagyon bevált, tetszik, problémamentesen használom. )

igen. emiatt viszont nem biztos hogy megérné. de vedd hozzá hogy a Clarett hangminőségben maga mögé utasítja a Scarlettet nem kicsit.

Ekkor: 10/31/2016 at 11:33 írta Hobkins:

A 8030-al nekem is ugyanez a bajom... Szerintem 8050, vagy egy másik pár monitor a megfejtés pluszban, amit alkotói fázisban használsz, és keverni használod a 8040-et. Nekem ez a terv legalábbis.

Nem tudok vitatkozni az általad leírtakkal. Gyakorlatilag leírtad azt, amit ezekben a hangfalakban kifogásolni lehet, elérted a határukat. Ez a legtöbb embert nem zavarja, viszont pont ez az oka, hogy van, aki ezeknél drágább hangfalat vesz. 

Ha jót akartok, vegyetek ATC-ból passzívat. 

A kifogásaidat ismerve a 8050-et végképp nem javaslom.

Ekkor: 10/31/2016 at 14:20 írta PropaneB:

 

Ekkor: 10/31/2016 at 11:33 írta Hobkins:

A 8030-al nekem is ugyanez a bajom... Szerintem 8050, vagy egy másik pár monitor a megfejtés pluszban, amit alkotói fázisban használsz, és keverni használod a 8040-et. Nekem ez a terv legalábbis.

Van még egy NS10, még egy harmadik párat nem raknék fel, inkább menjen a 8040 és helyette valami, ami jó kompromisszum lenne nekem. Nem vagyok típus függő, jöhet bármi A Focal szimpatikus pl... De bármilyen ötletet szívesen veszek, azután meghallgatom valahol.

 

A sokmonitoros lehallgatásokat nem támogatom, mert több pár hangfalat lerakni egy helyre az egyik legkeményebb kihívás. Kettő között is az egyik szerencsésebb helyen lesz, melyiket fogod odarakni? Na ugyanez háromnál milyen.

A Focal nem jobb a Genelecnél, viszont népszerű a K+H 120.

írták hogy szerverhiba volt, elhárították. most oké?

másnak esetleg?

17 órája írta Tetsuo:

Tehát szerinted is szólhat másként ugyanaz PC-n, mint Mac-en. Kicsi az esélye, de szólhat másként... ennyi.

Te a hardvert hibáztatod, a driver és szoftver-átírásokból adódó különbségeket elveted. Miért?

csakhogy a kérdés ilyen formán félrevezető és eredetileg se így szólt. egy hangkártya szólhat másképp KÉT GÉP között BIZONYOS FELTÉTELEK ami SPECIÁLIS ESETBEN esetleg szabad füllel hallható is. egy szélsőséges eset lehet, ha az egyik hardver hibás. 

A kérdés az volt, hogy DRIVER miatt lehet-e különbség. Ha nagyon kötjük az ebet a karóhoz, driver miatt IS lehet különbség. Pl. véletlenül elrontom a windowsos változatot, ami mondjuk kihagy egy mintát időnkét. Mindenki képzelje el magában ennek mi a valószínűsége és egyáltalán fog-e ebből bárki bármit hallani. Jobb helyeken azonban műszerrel csekkolják az átvitelt (Prism, Apogeenél biztosan mérik hogy dob-e el mintát a rendszer)

A konkrét kérdésedre a válasz pedig az, hogy a hangkártya esetében a driver nem csinál semmit. Nagyon konyhanyelven azt teszi, hogy a memória egyik részéből átpakol adatokat egy külső puffermemóriába. Emiatt majdnem olyan szintű problémáról beszélgetünk, hogy MAC-en vagy PC-n "jobb minőségű" a fileok átmásolása. Az időzítést (sampling clock) pedig már a hangkártya hardvere csinálja.

Most amit leírtam abba persze bele lehet kötni (én is képes lennék erre), de az kimerítené a szőrszálhasogatás fogalmát, és sehova nem vezetne. Ehhez képest a korrupt tesztekről elég csak annyit mondanom, hogy 100 emberből kb 99 nem tudja hogy kell egy tudományos tesztet lefolytatni, és nagyjából 98 nem is érzi ezt fontosnak ("belefér"). Úgy veszik, hogy a tesztkörülmények lazán foghatók és azok "megfelelőek". Tévesen. A korrupt tesztbe az is beletartozik, hogy a hallgató információt kap arról, hogy most épp Windows vagy OS-X fut előtte. Erről írtam cikket, az agyunk minden információt felhasznál arra hogy különbséget találjon. és ha adunk neki infót akkor fog is találni, lévén nem vagyunk képesek egy teljes zenei spektrumot hallgatni, pl. vagy frekvenciára, vagy amplitúdóra, vagy időre figyelünk, és azoknak is mindig csak egy részére (pl. hi-hat). Ehhez add hozzá a 2 másodperces memóriánkat és az, hogy a tesztelők meg szokták-e engedni azt, hogy a vizsgáló elmozduljon akárcsak egy picit is. És akkor még hol vagyunk olyan emberi tévedésektől, hogy mondjuk iTunesben vagy a master sínen véletlen bekapcsolva maradt egy EQ, vagy megfordult egy fázis valahol.

És mindezt honnan tudom? Onnan, hogy ha a kérdés komoly lett volna, akkor így hangzik: "srácok, lehetséges az, hogy X hangkártya egyik OS alatt másképp szól mint a másik alatt?". Ez kb úgy dönthető el fülre, hogy egymás mellett fut két ugyanolyan gép, két  ugyanolyan hangkártyával, és A/B switch-csel hallgatjuk a két rendszert. Mert ha van is különbség, nem lényegtelen, hogy azt hallom-e. Például azért, mert ha ugyanazon a gépen kétszer elindítod ugyanazt az audiót, akkor műszeresen lesz különbség a mikro-nano jitterek miatt de megnézném azt aki azt hallja. Érted már mire írtam hogy szőrszálhasogatás? 

Ha nem hallok különbséget fülre, akkor a nulltesztre semmi szükség nincs, az akkor érdekes, ha én nem hallok semmit de mások igen  Töfi: a te esetedben a nullteszt nem fog működni, icipici különbség lesz, és akkor ott vagy ahol a part szakad: viszgálni kell hogy az hallható-e. Az viszont működhet, hogy felveszed az egyik kimenetet és a másikat is, és a tesztalanynak valaki kapcsolgatja A/B-ben az eredményt aki írja papírra mit hall. Ha az illető hezitálni kezd akár két másodpercet is az egyes részeknél, már be se kell fejezni a tesztet. 

2 perccel ezelőtt írta Pityu:

Világos, rögtön luzer error   Ennek ellenére egy projektet meghajtottunk win és mac alatt is, ugyanazzal a hangkarival, ugyanolyan beállítással, daw ugyanaz, mégis volt hallható különbség. Tök mindegy, ki mit mond  

De legyen, ha a szakik mondják, akkor nincs különbség.   Én békeszerető ember vagyok..  

nem azt állítom hogy nem volt különbség a tesztetekben hanem azt, hogy valamit a teszt során elrontottatok. ez lehet beállítás vagy lehet hibás teszt. hibás teszt pl. az is, ha a két hangkártya közötti átállási idő töb volt mint 2 másodperc, vagy ha a hallgató eközben 1 centit is elmozdul. csak mondom. erről írtam egy elég komoly cikket. 

én írtam már hangkártya drivereket, pontosan ismerem a mechanizmusát a dolognak hardver oldalról is, szóval kb nem lehetséges az, hogy másképp szóljon. ha ez így lenne, akkor arról beszélgetünk, hogy két pc-n sem szól egyformán ugyanaz a  hangkártya (aminek még mindig több értelme van mint pl. a másképp szóló USB kábeleknek apropó ). Ezt elfogadom (biztos létezik olyan szutyok alaplap vagy táp ami már hallható különbséget okoz adott hangkártyánál), de akkor nem arról beszélgetünk hogy WIN és OS-X driver okozza a különbséget, ha érted mit mondok. 

Engem amúgy abszolúte nem érdekel ki gondolja hitelesnek amit írok, viszont ha néhányan megnyugszanak a válaszomtól, ők jobban fognak járni, a többiek meg szoronghatnak tovább